Eger - hetilap, 1864

1864-01-14 / 2. szám

12 1. Készpénzkészlet a pénztárban .... 108,243 ft 41 kr. 2. Leszámított váltók.................................. 220,000 „ — „ 3. Pénz-intézeteknél rövid felmondásra el­helyezve .......................................................... 697,000 „ — „ 4. Az intézet által szabályszerű eljárás foly­tán összesen 10,453,298 ft 2 kr értékben meg­állapított földbirtokra engedélyezett, és jelzá- logilag bekebelezett kölcsönök folyóvá lett összege. a) 465 záloglevél-kölcsön (9 millió 248,430 ft 80 kr értékű földbirtokra) o. é. 3,083,588 ft 96 kr. b) 6 jövedékjegy-kölcsön (697,421 ft 46 kr értékű földbirtokra) 100,000 forint. c) 10 nyilt-hitelkölcsön (554,445 ft 76 kr ér­tékű földbirtokra) 123,000 ft 3,307,588 „ 96 „ 5. Előlegezések, értékesítés végett letett intézeti értékpapírokra.................................. 680,151 „ 29 „ 6 . Követelések folyó számlákra .... 118,047 „ 04 „ 7. Sorsolás alá eső 5% ,%-es záloglevelek forgalomban vannak o. é. 3,059,900 ft. A kisorsolt 6400 ftból még 1100 ft. 3,061,000 „ - „ 8. Tíz éves jövedékjegy 6°/0-os kamatozta­tással ............................................................... 100,000 „ — „ 9. Fizetési utalványok forgalma : a) Langrand Dumonceau és társ czimü brüs- seli földhitelintézetnek adott, félévenkint meg­újítandó és 1868. évi november 1-én bevál­tandó fizetési utalványok összege osztr. ért. 1,000,000 ft. b) Hat havi lejárattal 55,300 ft. 1,055,300 „ — „ A pénztár és könyvvizsgálat alkalmával s azzal kapcsolat­ban az alapszabályok 169. §-ának d) pontja értelmében kiterjesz­tette figyelmét a felügyelő-bizottmány a tartalék- és törlesztési alap állásának vizsgálatára is. A tartalékalap a következő érté­kek és tételekből áll: 1. Ő cs. kir. Apóst. Felsége által a tarta­lékalap gyarapítására és az első felszerelésre kegyelmesen engedményezett összegből befi­zettetett 350,000 ft. Az országos pénztárban van még 150,000 ft. 500,000 „ — „ 2. Az alapítók által letett biztosítási tőke . 1,677,000 „ — „ 3. A tartalékalap gyarapítására a kölcsön- vevök által, a rendes járadékon felül, minden 100 ftnyi záloglevélkölcsön után felajánlott évenkinti 6 krból eddig befolyt összeg . . . 1317 „ 90 „ 4. A 3,166,300 ft erejéig záloglevelekben és jövedékjegyekben folyóvá tett kölcsönök után az alapszabályok 108. §-a szerint, kölcsönös jótállás végett letett 1%-os biztosíték: a) Záloglevelekben 21,200 ft b) Készpénzben 10,463 „ c) Kamatokban 253 „ 31,916 „ - „ 5. Az eddig 3,066,300 ft erejéig engedélye­zett záloglevél-kölcsönöknek, azok teljes tör­lesztéséig, az intézetnél letétben maradó első öszrészlete 33/8 száztólival (63/4 száztólinak a fele).............................................................. 103,487 ft 62 kr. Egysz ersmind alkalma volt meggyőződnie a felügyelő-bi­zottmánynak, hogy a tartalékalap jövedelmezővé tételére mind­azon módok használatba vannak véve, melyeket az alapszabá­lyok és különösen azoknak 104. §-aaz intézetnek megenged. Meg­győződött végre a bizottmány a törlesztési alap rendszeres keze­léséről és nyilvántartásáról is. Mindazokról az üzletév leforgása után a nyilvánosság elé terjesztendő rendes évi mérleg szerinti részletes kimutatást fog közölni. Pesten, 1864. január 2. Kaim Camilló kir. biztos jelenlétében Gróf Károlyi György, felügyelő bizottmányi elnök. Hajós József és Láng Ignácz, felügyelő bizottmányi tagok. Csengery Antal, titoknok. Levelezések. Alatlyán, deczemb. 31. 1863. Régen elcsépelt kifejezés: „hogy a jótett nem szorult magasztaló szavakra, önmagában hordja jutalmát.“ Azonban nem mellőzhetem hallgatással ama nagylelkűséget, melyet Alattyán határának földesurai e napok­ban az ínséggel küzdők iránt tanúsítottak. — Ugyanis f. hó 14-én az inségi bizottmány s a jobbmódu gazdák egy része a helybeli iskolában gyűlést tartván, miután az inségi ügyek mikénti veze­tésére nézve több pontban megállapodott volna, azt határozta, hogy egy folyamodványnyal a földesuraságokat keresi föl, hogy mit a gazdák jó szive födözni nem képes, azt a földesurak nagy­lelkűsége pótolja. — S ez egyszerű folyamodványra a csornai prépost, Simon Vincze ö nagysága, a jánosbidi jószágkormányzó ft. Kulcsár Fábián ur — mint meghatalmazottja által 100 véka szemeséletet, búzát és árpát, a helyben lakó ngos báró Flödnig urak 20 véka — s tek. Már Alajos ügyvéd ur 5 véka búzát aján­lottak meg évenkint, 4 egymásutáni évre, mely terményösszeg alapja leend egy helyben alapítandó takarékmagtárnak. — E ke­gyes ajánlat annál nemesebb, mert akkor történt, midőn a tagositási villongások az értetlen népet földesuraik iránt majdnem végle­tekre vezették; s különösen a prépostságot illetőleg oly körül­mények között történt, midőn határunkban fekvő jószágait fölvett 30 ezer ftnyi kölcsönnel tartja fönn e mostoha időkben. Nem az erőtlen szavak, de a fölsegélendők hálakönytíi legyenek forró kö­szönet e nagylelkűségért! Ennyi az örömből; de mint mondottam, az ürömből is bő adalék jutott községünknek: igen, mert nem csak az alföldi áta- lános Ínség terjesztette ki fölöttünk gyászos szárnyait, hanem az ebből eredő bajokat tízszeresen fokozza a múlt évi tagositási vil­longások szomorú következménye. — Mind a prépostság, mind a helybeli báró urak mindent elkövettek, hogy népét a pörösködés kellemetlenségeitől megóvják, s békés kiegyenlítésre bírják; azonban a több mint testvéri jóakarat a fanatizált nép makacssá­gán megtörött, s az ügy pörre bocsáttatott. Az Ítélet kihirdetése után a nép ismét nekiment régi földjeinek ; minek következménye lett, hogy f. évi okt. 30-án az összes községi elöljáróságot s több gazdát, számra 23 embert, katonai erő hurczolt a szolnoki me­gyei börtönbe, mint olyanokat, kik a fönnálló hatalomnak ellene szegültek. — Nehányan hazajöttek már e szeréncsétlenek közül, s e nehánynak közreműködésével sikerült a honnlevöket odavinni, hogy most már nyíltan szólhatunk előttök a törvénytelenségről, melyet elkövettek, midőn a fönnálló hatalomnak nyíltan ellene- szegültek. Boldog azon község, mely hasonló körülmények kö­zött más kárán tanul, s a föltolakodó roszakaratu népámitóktól küszöbét megtisztítani igyekszik. . . s . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom