Eger - hetilap, 1864
1864-04-21 / 16. szám
II. évfolyam. 16. szám Április 21-én 1804. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft - kr félévre . . . 2 ,, 50 „ negyedévre . . 1 ,, ílO,, Egyes szriiTi ára 12 kr. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket el found : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki lyceumi nyomda irodája, - Jentsch Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bernát könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése, — és minden es. kir. postahivatal. Az egri érsekmegyei könyvtár. (Folytatás.) C. A könyvtár története. 1785. jul. 8-án kelt levelében az apostoli követ jelenté Bükynek, bogy bibornokká neveztetvén ki, s azért rövid idő múlva Rómába fogván visszatérni, többé a könyvtár érdekében nem működhetik. Azonban más utón is növekedett a könyvtár. Megismerkedvén Büky pesti és pozsonyi könyvárusokkal, ezeket ajánlá inkább a püspöknek, mint a külföldieket, „mivel — úgymond — könnyebb velők levelezni, a könyveket pedig tőlük olcsóbban és csere által is lehet szerezni.“ Mily képet nyújtanak az akkori időről Bükynek eme szavai ! Akkor Magyarországnak a külfölddeli közlekedése csakugyan lassú és nehézkes, szállítói és könyvkereskedési egybeköttetései ritkábbak voltak, s a mely idő alatt, s a mily könnyűséggel jelenleg Londonból kapjuk a legnagyobb szállítmányokat., akkoron Bécsből sem kaphattak még csekély terjedelmű és súlyú küldeményt sem. Az egri kanonokok is részint még életűkben ajándékoztak, részint holtuk után hagytak könyveket a könyvtárnak ; ezenkivül jelentékenyen növekedett az a plébánosok s más áldozárok részéről is. A fenmaradt nehány adatból kiderül, hogy gr. Esz- terházy püspök, valamint könyvtárnoka Büky is, a régi és ritka könyvek iránt különös előszeretettel viseltettek. Ezt bizonyltja több, drága pénzen megszerzett könyvészeti régiség és ritkaság, mint például: egy misésköny v kéziratban, melynek végén e szók olvashatók: „Explicit liber missalis per manum Ladislai de Miskolch A. Dni 1394.“ Továbbá Yerantius Antal, egykori egri püspök „praefatio- naléja,“ mely ugyan a 16-ik században, de oly czifrán Íratott hártyára, hogy a legszebben Írott könyvek közé méltán sorozható. E jeles püspök leveleit s más munkáit, melyek egykor könyvtárunkat ékesiték, Müller Nándor, a nemzeti muzeum egykori igazgatója, letisztázás végett elvitte, s többé vissza sem küldte, hanem a nemzeti múzeumot gazdagította velők. Miután a könyvek száma ily módon mintegy 16,000- re szaporodott, s a könyvtár belső készülete is végkép befejeztetett, Büky a könyvek rakosgatásához fogott 1782. april 7-én. Nem szakrendbe állitá azokat, hanem csak rétnagyságuk és bekötésök minősége által vezettető magát, egyedül arra törekedvén, hogy az egész kellemes hatást tegyen a szemre; e mellett azonban gondja volt rá, hogy a jelesebb s gyakrabban használt könyvek lenn a teremben, a kevésbbé jelesek s ritkábban használtak pedig fönn a karzaton legyenek elhelyezve. Az ekként szaporodott és rendezett könyvtárt II. József császár magas látogatására méltatta, ki 1784. okt. 17-én Egerbe érkezvén, másnap reggel a lyceumot szemlélte meg, annak minden részét bejárva az ott töltött 2 y2 óra alatt. A könyvtár és a csillagda annyira megtetszettek a császárnak, hogy felettük magas megelégedését ismételve nyiltan is kifejezé. Különösen a könyvtárban több kéziratot s régi nyomtatványt, valamint a falfestményt megszemlélte, s gr. Eszterházyt e nagyszerű alapitványa- ért meg is dicsérte. Annál meglepőbb volt, hogy a következő évben, jelesen 1785. jan. 15-én, a m. k. helytartóságtól oly tartalmú rendelet érkezett gr. Eszterházyhoz: hogy az egri papnövelde Pestre tétessék át, a lyceum pedig a cziszterczi rend egri atyáinak adassék át a gymnasium felsőbb osztályai számára. Azonban a rendelet foganatosítása elmaradt. De hogy a könyvtárhoz visszatérjek, jóllehet az, 1790-ig 16,000 kötetre növekedett, még sem szűnt meg a püspök, a könyvtárnok ajánlatára, folyvást jelesebb könyveket vásároltatni. Végre 1793. decz. 28-án a könyvtár közhasználatra átadatott. Az örök emlékezetre méltó gr. Eszterházy püspök halála után, 1802. jul. 6-án, a helytartótanácstól egy rendelet érkezett az egri könyvtárnokhoz, melyben ő Felsége szigorúan meghagyja, hogy oly munkák, melyek a vallás és erkölcsiségre s az államra nézve ártalmas s forradalmi szellemet terjesztő, veszélyes elveket tartalmaznak, minők Voltaire, Rousseau, Helvetius s több mások, elkobzás büntetése alatt, senki másnak olvasásra ki ne adassanak, mint kiknek azokra, elveik megczáfolása vagy a jó ügy védel- mezése végett szükségük van. E királyi parancsot a könyvtár kezelői tulszigorral értelmezvén, annak használhatóságát annyira neheziték, hogy végre majdnem egészen megszűnt, s a jeles könyvgyűjtemény holt kincs gyanánt, olvasatlanul hevert ott látogatói üres bámulására. De a püspöki széknek gr. Eszterházy halálára következett öt évi üressége alatt más ok miatt is hanyatlott a könyvtár állapota. Senki sem ügyült annak bővítésére az elágazott irodalom újabb termékeivel. De még ez nem elég, hogy árva lett könyvtámnk, hanem midőn 1804-ben az egri megye a szentszék s a kormány szavára két más megyét, t. i. a szatmárit és kassait szülte, mindketten anyjok kiesében részesülvén, hézagot és ezáltal zavart okoztak benne. Kineveztetvén első egri érseknek Fuchs Ferencz, előbb nyitrai püspök, ő benne, mint a tudósok s a tudomány pártolójában, nagy remény volt, hogy a könyvtárt gyarapítani fogja; de a püspöki széknek 5 éven általi üressége s a megye felosztása által okozott, halomra gyűlt foglalatosságai annyira elvonták a jeles képzettségű érseket, hogy más melleslegvalókra nem is fordíthatta gondjait; hozzájárult megrongált egészsége is, mely neki csak 3 évi kormányt engedett. Mindamellett azt is nagy nyereségnek mondhatnék, ha könyvtárunk azon jeles könyvtárra egészen s minden csonkítás nélkül tehetett volna szert, melyet az újabb irodalom jeles szüleményeiből választva, maga
