Eger - hetilap, 1864
1864-04-07 / 14. szám
106 gúlátok, s mindazon bajok, melyek a szervek dugutataitól föltételezvék, szépen oszlanak, milyenek: az emésztet- lenség, aranyér, sárgaság, búskomorság stb. Nemkülönben a bőr s takhártyák mirigyeire is jótékonyan hat; innen ered azon tapasztalati tény, hogy némely bőrbajok, mint az izzag (eccaema) és a takhártyák sok bajai, mint a fehérfolyás sat. e fürdők használata által a legszebb eredménynyel gyógyulnak. Szóval: az egri fürdők a mirigyes szervek el- s kiválasztása körüli bajokban a legjobb sikerrel biztatnak.*) Meg kell még említenünk, hogy az időben, midőn e fürdők átalakíttattak, Pyrker a fürdők tövében levő érseki nagy kertbe a vendégek kényelmére árnyékos gyalogösvényt nyittatott, hói mindig üditő, illatos lég s kellemes séta kínálkozik a fürdés után; hogy pedig a városból a fürdőkhözi utat megkurtitsa, a nagypréposti lak s feren- czesek kertje között uj utczát töretett, mely kezdetben „Pyrker-út“-nak, később (1852.) a megyei főnök által két oldalról fasorokkal beültettetvén, „Erzsébet-sétány“- nak kereszteltetek,mig 1861-ben,a min t az idők változtak, eredeti nevét újra visszanyerte. Azon jegenye- fasorok is, melyek a „korona“ szállodától a fürdőkig nyúlnak, s e tájt annyira szépítik, ekkor ültettettek. A leirt fürdőktől, ész. irányban, alig! száz lépésnyire áll a czélszerűleg berendezett „érseki uszoda“, melyet Bartakovics Béla érsek ő nmsga 1856-ban nyittatott meg. Ennek vize, közepén, 22.5 °R. (— 28.1!2 °C.) hő- mérsékü s oly gazdagon forr ki, hogy folytonos kiömlése kerekeket képes hajtani, s e vizbőség a tavalyi rendkívüli szárazságban sem csökkent, s időszak változatoktól teljesen független. Mélysége 8 —10 láb között változik, és kerülete 52 ölet tesz. Benne 4 tanult úszómester szabály szerint oktatja s gyakorolja a mindkét nemű ifjakat az úszásban, kivált a kezdőkre a legőrködőbb gond forditta- tik, s folyvást oly keletnek örvend, hogy a nyári napokban reggeltől estig mindig el vau foglalva. Különféle intézeteink részére ezen erőedző, és a test ügyességét s egészségét fejtő gyakorlatokra rendes órák vannak kitűzve. . . Jelenleg ez uszoda egyik oldalán nm. érsekünk egy uj, könnyed csinos tetővel födött, mintegy 2 V2 öl hosszú „társas fürdőt“ épittet, mely nemcsak a napsugarai és a künn uszkálók szemei elől fogja a benne fürdőket védeni, hanem mint az előttünk levő, Schir ál. mérnök ur által készített terv-rajz Ígéri, annyi elegantia s ízléssel állittatik ki, hogy mind az egrieket kedvesen fogja meglepni, mind az intézetnek szép s czélszerű mellékrésze leend. 1861-ben Eger ismét egyuj fürdővel lett gazdagabb. A csinos épület az érs. uszoda közelében emeltetett, s a város e tájának annál inkább díszére válik, mert oly összevett telkeken terül el, miken előbb hitvány, rongyos viskók állottak. Mind kád-, mind tükörszobái, mind udvara oly tiszták s csinosak, hogy a kényesebb igényeknek is bátran megfelelnek; — de vizének sem forrásbősége, sem melegsége az érs. fürdőkével nem mérkőzhetik. E „Sin- kovics-fürdők“ hőmérséke (8-ik szám) csak 22 °R. (= 27-5 °C), tehát egészen, vagy közel három fok a kü- lönség. Mi úgy véljük, hogy fúrás által mind bővebb érhez jutni, mind pedig az oda szivárgó hidegebb vizeket leeresztett vascsövek által kizárni könnyű lenne. Avvagy nem lenne-e előnyösebb, kelendőbb e vállalat, ha megtartva pár tlikör^ s kádasszobát, a többi gőzfürdővé *) Lásd erről dr. Fejes Nagyfejed Mihály 1839-ben megjelent „Egri fürdők“ czimü monographiáját. alakíttatnék át? — Ez által az egriek s a vidék bizonyosan, és tán e fürdők derék tulajdonosa is csak nyernének. Egyébiránt mi csak egy óhajnak adtunk szavakat, ily vállalatnál más tényezők határoznak. Végre olvasóink tájékozása végett ide csatoljuk az érs. fürdők s uszoda szabott árait 1) Tükörszobák, I. és IV. számú, egy személytől 24 kr, társaságban 18 kr, többi szintén znhanynyal ellátott tükrök ára egy személytől 20, társaságban 15 kr. Havi bérlet az I. és IV. számúra 6 frt, társaságban 3 frt 50 kr a többire 5 frt., társaságban 3 frt. Egy kádfürdő 20 kr. 2) Uszoda. Kezdők egész fürdési idényre 10 frt, szabadúszók 6 frt; kezdők egy hóra 5 frt, szabadúszók 3 frtot fizetnek. Üj társas fürdő: egész fürd. idényre 6 frt, 3 hóra 5 frt 50 kr, két hóra 4 frtöOkr, egy hóra 3 frt. Egyszeri fürdésért 15 kr.*) E . . r. Orosz viszonyok. III. Panszlavismus. (Vége.) A központositás és panszlavismusnak mint Oroszország fő törekvési irányainak koronáját képezi a vágy : bírni Konstantinápolyi. Ez politikájának eszményképe, álmainak legszebb tündére; e reménysugár derengett a hóditó czárok homlokain, de már sokak éltével el is halványult. A kitűzött irány Kelet és Dél, mindenekelőtt a Feketetenger bírása, azután az ország határainak kiszélesítése a Kaspitengeren túl, és egy utnyitás déli s közép Ázsiába. E törekvések oly régiek, mintáz orosz birodalom állami élete, s a délfelé terjeszkedést már a földrajzi fekvés is kívánatossá teszi, mert csak a Feketetenger nyitná meg a piaczot és kereskedést belföldi termesztményeinek. Hogy I. Péter idejétől kezdve a főtörekvés ide irányult, mutatja a tenger partjainak, a Kaspi-s Feketetenger közti részek meghódítása, a Perzsiával folytatott háború, s a szakadatlan előhaladás. Krim és Besszarábia meg lőnek hóditva, s ott az oroszitást azonnal meg is kezdették, belső s déli tartományainak kereskedelmi előnyeit a Feketetengeren közvetve a tengerszorosok által az adrianopoli békében biztosította. Konstantinápoly bírását már I. Péter czélul tűzte ki , H. Katalin e szándékot nyíltan be is vallotta, s csak az eszközök hiánya miatt hagyott fel azzal. Sándor czár 1808-ban jogczimet tartott ahhoz, mint saját háza kulcsához. Ez Oroszország anyagi erejét s szellemi befolyását végtelenül fokozná annyira, hogy az európai nagyhatalmasságok épen az európai egyensúly érdekében meg nem engedhetnék. Midőn 1833-ik évben a törökországi események a keleti kérdés szálaiba szövődtek, Oroszország védszellemkint lép föl mint mentor, s segédcsapatokat küld Konstantinápolyba, melyek Buyukder- nél sátorozva, 1833. jul. 8. ama hires unkiár skelessi szerződést kötötték, melynek értelme folytán az orosznak a török ügyekbe avatkozásra folytonos alkalom nyílik. A többi közt a két fejedelem egymás kölcsönös segítségére köti le magát (a beteg ember majd kiemelné az északi óriást) de a teher és kellemetlenség alól felmenti a törököt az utolsó pont, melyben a segély viszonzása helyett azt igértetik meg a törökkel, hogy a tengerszorosi csatornát elzárja, vagyis abba idegen hajónak bemenetelét meg nem engedi. E gyűlöletes szerződés hírére Angliában minden párt felháborodott, s midőn máskor egy szikra elég *) A Sinko vics-fürdők árszabályait szintén kértük, de azok nem küldetvén be hozzánk, nem közölhetjük.
