Eger - hetilap, 1863
1863-09-24 / 13. szám
Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. : **1 y , —-— S|g|Ífjínimuffl yág; fjp'rjfi? yf: llfiiöi Előfizetési dij : Egész évre . . . 5 ft — kr félévre . . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Előfizetéseket elfogad : EGEMBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-uteza 800. szám), — az érseki ly ceumi nyomda írod áj a, — J en t s eh Gotlieb könyvkereskedése ; — MISKOLCZON Fraenkl B. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Paplan Ede könyv- kereskedése , — és minden cs. kir. postahivatal. Hirdetésekért fizettetik minden háromszor liasáb- zott sorhely után 4, további közzétételeknél 3 kr; azonfelül bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr. I. évi folyam. Előíizetési felhívás. A jelen évnegyed vége közeledvén, fölkérjük t. előfizetőinket, hogy előfizetéseiket minélelőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési ár : félévre . . 2 frt 50 kr. oszt. ért. évnegyedre 1 „ 30 „ „ „ A kiadó-hivatal. Az erdők hatása a légkörre s vidékökre. E lapok legközelebb az „aszály okairól" oly jeles czikkeket adtak, mik méltók arra, hogy nagyobb körben, mint minő egy vidéki lapnak juthat, megolvastassanak ; azonban a nagy figyelem, mit a Tisza vidékén ébresztettek, a szóbeli eszmecsere, mi nyomukban kelt, mig egyrészt beesők mellett szólanak, egyszersmind azoknak hatását terjesztik is. Azon meteorologiai jegyzetek, miket kivált a nyugati krónikák fentartottak, eléggé bizonyitják, hogy rendkívüli évek, minő a jelen és a múlt édes hazánkban, már többször itt is, ott is előfordultak, s lesznek bizonyosan ezután is, anélkül, hogy ama vidékek légköri vagy égalji viszonyait állandón megváltoztatnák. A természetnek is megvannak különezségei, de egyes esetek szabályt nem alkotnak. Sőt ily anomáliák, éles ellentétek néha kisebb területeken is fel-feltünnek : 1772-ben Francziaország északi felén rendkívüli szárazság uralkodott, a folyók nagyon leapadtak, a források kiszáradtak; mig déli részét gyakori s bő esők öntözték; — „ 1774-ben hazánk dunántúli része oly aszályban szenvedett, hogy egy öl-széna ott 100 talléron kelt ; mig a dunáninneni megyékben a gyakori esőzések miatt a szénát felvenni alig bírták."*) De megszűnvén a zavaró okok, az időjárás újra visszanyerte rendes jellemét. így lesz ez most is, sőt nem kis alapja van azon reménynek: hogy az erejében megpihent, és a lég és hév vegy-hatása által előkészített föld nagyobb áldást hozand Szeptember 24-én, 1803. a szántóvető verejtékeire, mint valaha. Ez nem üres biztatás , hanem a gyakorlott gazdák és a chemia okszerű reménye. De mindemellett megdönthetleriiil áll, mit az emlitett czikkek mind az erdők hivatásáról a természetben, mind a csatornázás szükségességéről alföldünkön oly okosan elmondottak. Legyen szabad e jelen sorokban még nehány adatot s érvet az erdők természeti jelentőségére felhoznom; a jót nem árt többször hallani, s az igazság jobban látszik, ha több oldalról világittatik meg. Annyi bizonyos : hogy a fák s erdők sok párát lehelnek ki, e párázás folyvást meleget köt le a levegő rovására, s az anyagul szolgál harmat, köd, felhők képződésére, mik a nap hatását enyhítik ; emellett lombjaikkal a sugarat felfogván, alattuk hűsebb a lég és árnyaikban a hó s eső tovább megmarad : ellenben a kopasz, fáknélküli földek mindig erősebb insolatiót kapnak, kevesebbet páráznak, ezt is a szomjas, forró lég azonnal feliszsza, árnyékuk nincs, az eső róluk sebesen lefut, anélkül, hogy idejük volna, magukba szivni ; ezeknél fogva egyenlő körülmények között is a szárazságnak inkább ki vannak téve, mint az erdők, s ezek vidéke. Azzal nekünk, mit itt röviden előadtunk, leczkét az idén maga a természet tartott, és az elméletet nagyszerű experimentumával látszik igazolni : a soványabb felföld s más erdős vidékek kaszáltak is, arattak is annyit, miből megélhetnek ; mig a magyar alföld, Európának ezen Egyiptoma, vagyonából csaknem kimerülve, gazdászatában sok évre hátravetve, éhséggel küzd. Nem rójuk mi ezt fel mind az erdők hiányának, de annyi igen valószinű ; hogy ha az alföldön erdőségek és simább s gazdagabb faültetvények léteznek, sem a szárazság, sem annak következményei az idén ily fokban ki nem fejlődhettek volna. De lássuk, mit tett e dologban a franczia képviselőház ; azok előtt, kik a franczia példák és eszmék fényében oly igen gyönyörködnek, tán ez fog nyomni legtöbbet. A febr. 27-iki ülésben Duperron követ az erdők nagybani telkesítését hozván szóba, indítványára a közmunkák minisztere ekkép felelt : „Oeconomiai szempontból ellene semmi, sőt mellette még több okot tudnék felhozni ; de mell szám. *) Acta V. Capit. Eccl. Cathed. Agr. ad A. 1774. (Kézirat.)
