Eger - hetilap, 1863
1863-09-03 / 10. szám
78 ges, hogy azonegy hullócsillag legalább is két — egymástóli távolságra nézve ismeretes — helyről lett legyen észlelve. De hogy az olvasót mégis a hullócsillagok távolságával addig is megismertessem, migezidei észleleteimet fölvethetem, az 1858. augustusi észleletek eredményét iktatom ide. Akkor 32 hullócsillag távolsága határoztatott meg felelke- zö észleletekböl (observationes correspondentes) melyek közül itt 16-ot közlök. — És volt távolsága német mérföldekben : feltűnésekor eltűnésekor 1-sőnek n% 7% 2-nak 29 Va 15% 3. „ 16% 7% 4-nek 46 Va 27 5- » 54 10 6-nak 5% 4 % 7-nek ? 10% 8-nakl 12 10 Va 9-nek 17 Va 16 10. „ 27 19% 11. „ 16'/a 11% 12. „ 15 12 13-nak 11% 8 14-nek 25 19% 15. „ 20% 11% 16-nak 16 16. Meg kell azonban itt jegyeznem, hogy csak a 13. 14. 15. és 16-diknak távolsága meghatározásánál használhattam saját észleletemet alapul, mivel az akkoron nálunk beborult ég csak igen kevés hullócsillagnak észleletét engedte meg, s felelkező vizsgálatot négynél többet nem találhattam fel. A többi 12-nek, melyeket közlöttem, s más 20-nak, melyeket helykimélés miatt elhagytam, távolságát H e i s tanár határozta meg Münsterben saját és Németországnak oly vidékeiről származott észleletekböl, hol az időjárás kedvező volt. De menjünk most át a minden esetre érdekes kérdésre : mik hát azok a hullócsillagok? Jó ideig sokkal kisebb figyelemre méltattak e tünemények, hogysem valami biztost tudhattak volna eredetükről. Hajdan alig kételkedett valaki azon, hogy a hullócsillagok eredete azonos, vagy legalább hasonló a lidérczekéhez. Meggyűlt zsiros, olajos anyagoknak tartattak, metyek a légből a földre hullanak ; de azzal, hogy honnan jöhet j a sok zsiros anyag s hogyan gyűl az meg — senki nem bibelő- dött. Azt azonban, hogy hová lesznek a hullócsillagok, úgy vélte az akkori világ, hogy bizonyosan tudja, leesnek t. i. a földre, hol itt-ott barnás vagy sárgás, kocsonyás anyag alakjában fel is lelhetők. Az igaz, kaszálókon, legelőkön, utakon és egyebütt ily kocsonyás anyagok csakugyan találtatnak, melyeknek honnan származását sok ideig nem ismervén, leesett hullócsillagok kialudt testeiknek tartattak. — Hiszen, — e volt az okoskodás menete — a hullócsillagok láthatólag esnek le a földre, tehát mi sem természetesb annál, hogy az idegenszerü említett kocsonyás göm- böcskék a kiégett hullócsillagok testei. — De kissé nagyobb figyelmet fordítván ama kocsonyás anyagokra, csak hamar kiderült, miként ezek valóságos gombák, melyek száraz időben fo- nyadtak, nedves időben pedig megduzzadván, láthatókká lesznek. Vannak ezenkívül más kocsonyás anyagok is, melyek az állat- országból származnak, s bizonyos nemű nyálból állanak, melyet avizimadarak kiköpnek, ha tápjukat egészen fel nem emésztették. Beccaria a hullócsillagokat villanyos jelenségeknek tartotta, C hl adni pedig első volt, ki azokat a világtérből származtatván, valódi világtesteknek tartotta, s e véleménye az újabb észleletek által mindig erősebb bizonyságot nyert, elannyira, hogy Arago, a hires franczia csillagász és természetbúvár már 1836-ban ki merte mondani: miként „egy millió és millió apró világtestekből álló övnek fönléte mindinkább bebizonyul, mely öv egyes testeinek pályái a föld pálya síkját úgy metszik, hogy a föld ez átszegés vonalát évenkint nov. 11. és 13 dika közt érinti. Új bolygó világ az, mely itt nyílni kezd előttiink.u Azóta még a második átszegési pont is kitudatott, t. i. az, melyet a föld aug. 8. és 12-dike közt érint, s ez talán oda fog vezetni, hogy egykor majd e milliónyi apró világtesteknek, vagy a mint Zimmermann azokat nevezi, világforgácsoknak pályáikkal közelebbről megismerkedhetünk s azokat pontosan meghatározhatjuk. Humboldt vélé, miként szorgalmatos észleletek által még más ily hullócsillagrajokkal is fogunk megismerkedni, melyek mindnyájan a bolygócskáknak azonegy nagy rendszeréhez tartoznak, melynek állása a csillagászok által már annyira ki van nyomozva, hogy a híres Olbers az 1833-ban Északame- kában és általam Budán észlelt záporesöhöz hasonló siirü hullócsillagraj visszatérését az 1864-ik évi november havára előre jövendölhetni gondolta. Valaki azt kérdhetné: Honnan és hogy van az, hogy au- gustusban és novemberben a hullócsillagokat nem mindig egyenlő sűrűségben látjuk, ha ezek csakugyan apró világtestek, melyek millió számra, a nap körül keringenek? — E kérdésre épen nem nehéz felelni. A bolygócskák öve nem mindenütt egyenlő sünien van e testecskékkel megtelve, lehet, hogy némely részében mil- liónkint szorulnak össze, holott más részeiben ritkábban vannak elszórva, némely helyek pedig aránylag üreseknek mondhatók. Ha most a föld keringése ideje az említett bolygócskák övétől különbözik, azaz, mint alkalmasint, sőt bizonyosan gyanítható, annál vagy rövidebb vagy hosszabb; akkor a földpálya és az említett öv síkjának átmetszési pontja közel ugyanegy fog ugyan maradni, de midőn a föld a bolygócskagyürtit átszegi, akkor a gyűrűnek nem mindig ugyanazon helyével fog találkozni, hanem majd olyannal, hol a bolygócskák sűrűbben, majd pedig olyannal, a hol ezek gyérebben állnak ; s innen magyarázható meg, hogy augustusban és novemberben a hullócsillagok nagyobb száma mindig felismerhető ugyan, e szám azonban nem mindig egyenlő mennyiségű, hanem néha igen szerény határok közé szorul, mig máskor az észlelőt túlnyomó nagysága által elragadja. Dr. Albert Ferenc z. Vegyes hírek. f (Kisdedóvodai ünnepély és próbáiét.) Óvodánk azon ünnepélyt, melyet múlt számunkban előre jelenténk, érsek ő nagyméltósága, a fökáptalan több tagja és nagyszámú közönség előtt f. hó 2-án fényes eredménynyel megtartotta. Az elismerés kiérdemelt érzelmeivel keblünkben sietünk arról jelentésünket megtenni. Érsek ő nagyméltósága kegyes megérkeztével t. Fíilöp József ur, a sziilői-bizottmány tisztelt elnöke, ékes szavakkal rajzolta a kisdedóvodák fontosságát, és az ünnepély indokát, mely is a Bucher József óvónevelő ur által készíttetett, Üdvözítőnknek gyermekszeretetét ábrázoló, igen díszes és nagy olajfestvény leleplezése vala. Következett a kis gyermekeknek az apró versek betanulásában, az állatokat ábrázoló képek magyarázatában, az éneklésben, sőt némelyeknek a betüzésben is tanúsított ügyessége. Ki kell itt emelnünk azon szeretetteljes bánásmódot és ritka türelmet, melynek az intézet tanítója Bucher József ur, és az ott működő Zupkó Karolina kisasszony oly fényes sikerrel koronázott bizonyítékait adták. A probatét végeztével ö exceilentiaja atyai jó szivének, s az ügy iránti szeretetének bizonyítványáéi, a gyermekek között csinos érmeket kegyeskedett