Eger - hetilap, 1863

1863-08-05 / 6. szám

Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Egész évre . . . 5 ft — ki­felé vre ......................2 ,, 50 „ Ne gyedévre . . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Előfizetési dij: — az érseki l y c e u m i nyomda írod áj a, — J ént s eh Gotlieb könyöke rés kedése ; — j fizettetik minden háromszor hasáb­MISKOLCZON Fraenkl B. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyv- 1 zott sorhely mán további kBzzété­teleknél 3 kr; azonfelül belvegado kereskedése , — és minden cs. k. postahivatal. j fejében minden hirdetéstől*30 kr. Előfizetéseket elfogad: EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), j Hirdetésekért I. évi foljani. 0. szám. Augustus 5-én, 1863. Az „EGER“-re előfizetéseket folyvást elfogad félévre......................... . 2 frt 50 kr. év negyedre.........................1 „ 30 „ a kiadó hivatal (érs. Ijc. könyvnyomda). Társadalmi és korkérdések. V. Az associatiók különböző irányai. Népgazdászatilag véve a dolgot, tény az: hogy a mostani industrialismus a kisebb kézművest elnyeli és sze- génynyé teszi. Vájjon képes leend-e az associatio az in- dustrialismusnak ezen következményeit föltartóztatni a nélkül, hogy annak áldásait, előhaladását, nagyszerű ter­melési képességét és kézmüveinek olcsóságát áldozatul ejtse? Mi azt mondjuk, hogy igen. Első föladata az asso- ciatiónak, tagjait megóvni a lesújtó szegénységtől, a va­gyonnak, melyet közös szorgalmuk által szerzettek, mél- tányos felosztása által. Az eszköz ezen czél elérésére abban áll: hogy e társulatok is a nagy iparüzők szokásait és ter­mészetét vegyék föl, kézmüveiket ezután a gyári-rendszer alkalmazásával állitván elő. Hasonlóan tehát, miként a nagyiparosok, alkalmazzák ők is a munkafelosztás elvét, a gépeket vegyék szolgálatukba, a nagy industrialismus minden találmányait maguk javára zsákmányolják ki, mun­kásokat , kézműveseket alkalmazzanak; hanem egy­úttal biztosítsanak részökre igazságos osz­tályt a nyereményből a munkarészesség, a szorgalom és érdem szerint. Az ily gyári kezelés által szerzett nagy vagyon az associatio tagjai között el­osztatván , sokak számára egy középszerű jóllétet teremt, mely a munkahiány idejében is, anélkül hogy magát a tár­sulatot feloszlatni kellene, képes az egyes iparost föntar- tani. Ezen associatiókban a különböző tehetségek szerinti munkafelosztás elve a legjobb sikerrel szokott alkalmaz­tatni, kitkit hajlama, ügyessége és értelmessége szerint oda állítván, a hol a társulatnak legtöbb hasznot hajthat. Ugyenezt teszi a nagy iparos is gyári üzleteinél, — a mi­ben gyári rendszerének ereje, előhaladásának főfeltétele nyugszik. És hogy ennek üdvös gyümölcsei magára az összes társadalomra ki nem maradhatnak, — azt felesle­ges volna bizonyítani. Nevezetesen az iparosok és munká­sok a harmonious közreműködés által egy közös érdekbe vonatva, és mert tehetségeik és munkaképességük szerint vétetnek figyelembe, ez okból mindig előbbre fognak törni, előbbre igyekezni szorgalom és ügyességben, mi után e tulajdonok a munkadij osztaléka főfeltéte­leivé lettek. Ezen hasznos igyekvésük folytán egy középosztály alakulását segitendik elő, mely minden ál­lamban egészséges political és socialis élet és materiális előhaladás tényezőjévé szokott válni. Ily utón egy részről a nagy vállalkozók óriási vagyonosodásának dimensioi szerényebb körbe szorittatnak, másrészről pedig meggá­toltatván a szegénység terjedése, a birtokállapotok kirívó egyenlőtlensége és az ebből származni szokott osztály- gyűlölet szintúgy csökkenni fog. A plutocratiát és a pau- perismust, a mai kor civilisatiójának eme két ellenséges hatalmát társadalmi veszélyeink eme két vészszirtjét csakis ez utón fog lehetni, romboló hatásaikban föltar­tóztatni ... Ha már a jelen időben fönnálló associátiók irányát tekintjük, úgy azokat az elosztó vagy distributiv, ter­melő vagyis productiv és gazdászati irányokban lát­juk működni. A distributiv irányú iparos-társulatok, az élelmi czik- kek közös bevásárlására alakulnak, azokat tagjaik között kisebb részletekben jutányosán osztván el. A productiv irányú iparos-társulatok, közös pénz- és munkaerővel, közös iparüzletek vitelére vállalkoznak, a résztvevő egyeseknek nemcsak a munkadijt, a közös ha­szon arányos részét, hanem a befektetett tőke kamatait is kifizetvén. A gazdászati iparos-associatiók ipar-bankok, elő- legezési-pénztárak egyesült erőveli felállítását tűzik ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom