Eger - hetilap, 1863

1863-11-26 / 22. szám

175

egy pompás fó egyenes s tiszta profillal került fel, tovább ástak s meggyőződtek, hogy egy falra találtak, melynek egész hossza faragványokkal tele. Botta a magas portától engedélyt kért és nyert e tahi kisajátítására, a pénzkérdésen hamar túlestek, annál több bajt okozott a mohamedánok előítélete, kik ezen emlékeket az ördög müveinek tartják. Munkásokat közölök kapni nem lehetett, de ezen is segitett egy szomorú véletlen.

Azon hegyeken, melyek közép Kurdistánt a mesopo- tamiai síkságtól elválasztják, a kurdoknak egy nagy bandája Chan Bey törzsfőnök vezérsége mellett megrohanta az ott lakott nestorián keresztényeket, kik tiarisoknak hivatnak. Ezek a veszélyre hirtelen egyesültek és a kurdo- kat emberül megrakták. A kurdok boszut. lihegve távoztak, és a tiarisok ellen fegyverre szóliták hitfeleiket. Ily túlsúlynak a keresztények ellent nem állhatván, elfutottak, a kurdok pedig elrablók nyájaikat s hamuvá égették mindenüket. E szerencsétlenek közöl többen Mosulba vergődtek, hogy ott az európai konzuloknál pártolást s hitfeleiknél segélyt nyerjenek. E miatt a mohamedánok annyira felbőszültek, hogy eltökélék maguk közt minden keresztényt kiölni, megtámadták a kath. missiót, ott egy papon halálos sebet ejtvén, a keresztények erre házaikba zárkóztak és a legvégsőre készültek. Mint egy csoda által tartatott fenn életök, Mosul nehány napig kihaltnak látszott, egy lélek sem mutatta magát az utczákon. Mi volt ennek oka? nem tudatik, úgy látszik, a mohamedánokat valami babonás rettegés szállotta meg, mely alatt a keresztények szép szerével menekedtek.

E szerencsétlen harisokat fogadta fel Botta munkásokul, kik hat hónapig, daczára a nyár égető hevének és a samum gyakori dühöngéseinek, folyvást ástak, és dolgoztak. Félév múlva már egy nagy palota szép része kiásva volt, a többi részét szétmorzsolta az idő, de a mi megmaradt, az valódi műkincs s végtelenül fontos. Kilencz terem, mindenik négy-négy falával épen került ki, ezeken kivül hat, részben leromlott szoba s több becses részletek. A tömérdek faragványok, iratok, mint a harmadfél ezred éves sirjokból föltámadt tanuk, ma újra hirdetik a világnak Ninus utódainak hadi tetteit. . . Egy pillanatot vethetünk tehát ma azon Ninivébe, melyről Nahum próféta mondá : „Ninive, népességének sokaságára nézve vízzel tele tóhoz hasonlita. . Ragadozzátok el káldeaiak az ezüstöt, ragadozzátok el az aranyat : mert mindenféle kívánatos becsességek nemeiből véghetetlen kincseinek tömér- deksége. . A veled kereskedést űzőknek száma olyan, minő az ég csillagainak. . Vezéreid hasonlítanak a sáskákhoz, és fegyvereseid a sáskák sokaságához ! “

A régi assyrok igen hosszú, keskeny házakat építettek, melyek faltól falig érő gerendákkal födettek. A Layard által napfényre hozott csarnok a Nimródpalotában 160 láb hosszú és 35 1. széles, a falak, mint Baby Ionban, téglákból s napon szántott vályogból rakattak 5 —lölábnyi vastagságban. A szobák és teremek belső falai 121. magasságra fehér, vagy szürkés márványlapokkal, vagy alabastromleme- zekkel valának bélelve. Ezen lapok telvék különféle metszetekkel, ékiratokkal vagy festvényekkel ; nem ritkán a talaj gypslemezein is ily metszeteket láthatni. A márványvagy alabastromlapok felett a fal szines zománczu téglákkal rakatott ki ; a tetőzet gerendái gyakran fa- vagy elefántcsont-metszetekkel, faragott müvekkel, néhol aranylemezekkel s drágakövekkel ékesitvék.

Ninive feldulásakor e paloták leégtek, a tetőgerendák szenesülve be a talajra omlottak, még ma is találhatni ilyeket ! idő jártával por, homok, a falak felső részének leomlása ezeket betemette ; de ép e körülménynek köszönhetni, hogy e becses iratok, metszetek fentartattak és a legújabb kor általuk rést nyert, a régi assyrok és Ninive életviszonyaiba pillanthatni.

Flandin Írja : a régi assyroknak felette termékeny vésőjük volt ; bálványaikat, királyaikat, fegyvereiket, nemzeti ünnepeiket, úgyszintén családi, házi jeleneteket és viszonyokat kimetszve vagy faragva láthatunk ma szemünk előtt. Láthatni emberalakokat, melyeknek alsó testrészök phantastikus szörnyekbe, mesés állatokba mennek át. A korsabadi palota előtt 18 lábnyi magas, emberfejü szárnyas bikák állottak, hat ily bika teljes épségben találtatott, melyek azóta Páris és London múzeumait ékesítik. Ezekből következtetve, a régi assyrok felfogásában sok vadság, erő, de egyszersmind nagyszerűség is nyilatkozik, és palotáik, miknek bemenetéinél ily óriás minotaurok állottak, imposant hatásúak lehettek.

Feltűnő, hogy e szobrászati müvekben nőalakot sehol sem láthatni, kivevén azon képeket, melyek a hadi foglyokat terjesztik elő. A zománczozás mesterségét (email), mely káldeai találmány, az assyrok ügyesen kezelték. A polychromie valamint Babylonban, úgy náluk is nagy divatban volt, de leginkább a zöld, kék, vörös, sárga, fekete színeket használták, és még a faragott műveket is befestették. A képzőművészetben a niniveiek az egyiptomiaknál sokkal előbb állottak ; ezek leginkább az alakok körrajzára ügyelteimig az assyrok rajzai teljesebbek inkább kidomborodnak és természetesebbek ; az arczok kifejezőbbek, változatosabbak, az alakok erősebbek. Ugyanez áll a babyloniakra is.

Ezen emlékek között valószínűleg legrégibb Nimród északi palotája, a korsabádi fiatalabb, mig az armuschihai ennél is későbbi időkre mutat, alkalmasint Sanherib király építtette.

De bármint álljon is a dolog, az európai múzeumok rendkívüli kincseket nyertek ; oly emlékeket, melyek harmadfél ezer évig voltak föld alá temetve, melyek a biblia tudósításait Babylon és Ninive nagysága, fénye, hatalma s szokásairól fényesen és meggyőzőn igazolják. EZER.

Vegyes hirek.- - (Szükölködők segélyzése.) Bartakovics Béla egri érsek ö exja udvara más időkben is a szegények menedéke volt; de kétszeresen azzá lett az, a jelen szükidőben. Háromszázon felül megy azon szegények száma, kik ott jelenleg hetenkint segélyt, élelmet és kenyeret kapnak ; különösen a kenyérből szerdán és szombaton 150 — 200 font osztatik ki.

— (Támár József ur, városunk mezei rendőrkapitánya) a következő nyilatkozatot küldé be szerkesztőségünkhöz, melyet ezennel minden megjegyzés és változtatás nélkül közlünk :

„Tisztelt szerkesztő ur! Az „Eger“ 21. sz. vegyes hirek alatt, az egri mezei rendőrkapitány intézkedését megsemmisítés tárgyában nyilatkozni végre is helyén látom : ime a mezei rendőr- kapitányi jegyzőkönyv kivonata 37%63 15-ik október. A szőlő- pásztorok azon panaszt emelék, hogy sok szőlőgunyhókban az illető birtokosok nagyobb értékű, könnyen elvihető holmikat, és élelmi szert hagynak, és ők, nagy lévén járások, nem képesek annyira ügyelni, hogy némely gyenge zárokkal ellátott gunyhót a betörés ellen megoltalmazzák, sőt gyakorta erőszakkal saját élelmi szerektől megfosztatnak csavargók által. Határoztatott : az illető szőlőbirtokosok, hogy holmit haza szállítsanak, nem kötelezhetők, hanem a pásztorok azért vannak, hogy egész éven által mindenre ügyeljenek ; annálfogva minden elveszendő tárgy