Eger - hetilap, 1863
1863-11-26 / 22. szám
Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési dij: Egész évre . . . 5 ft - kr félévre . . . . 2 „ 50 „ negyedévre . . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Elftfizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki l y c e umi nyomda ivód áj a, — «J ént s eh Gotlieb könyvkereskedése ; — MISKOLCZON Fraenkl B. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyv- kereskedése , — és minden es. kir. postahivatal. Hirdetésekért fizettetik minden háromszor hasábzott sorhely után 4, további közzétételeknél 3 kr; azonfelül bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr. 1. évi folyam. ZZ. szám. November 26-án, 1863. Az európai pénzhiány okai. Átalános napjainkban a panasz a pénzhiány miatt- Bár hová menjünk, néhány év óta minden oldalról e kellemetlen hangok ütik meg füleinket: nincs pénz. De csalódás lenne azt hinnünk, hogy csak nekünk nincs pénzünk. Jelenleg nagy pénzhiány uralkodik egész Európában, nagyobb mint volt 1857-ben. Az európai börzék és bankok már régebben érezték e bajt, de sokáig késtek a discontok fölemelése által azt megerősíteni, nehogy a különben is zavarban levő pénzpiaczot még jobban nyugtalanítsák; mindazonáltal az érczpénz kiszivárgását megakadályozan- dók, közelebb Európának több nevezetesebb bankja, igy a tonadó angol bank is kényszeritve érzé magát, három nap alatt a kamatlábat kettőről hatra rugtatni; a franczia bank pedig az aranynyal való fizetést megszüntetni. A pénznek felette fontos szerepe lévén az egyes családok életében épen úgy, mint az állomokéban, azért úgy véljük, nem teszünk érdektelen dolgot, ha a jelenleg áta- lánosan uralkodó pénzhiány főbb okait e lapok hasábjain megérintendjük. Kétszeres érdekű ez főleg most, midőn az arany és ezüstpénz értékének gyors fölemelkedése nálunk némi félelmet okoz, és a pénzhiány mellett oly meggyőzőig nyilatkozik. Tagadhatlan, hogy a jelenleg uralkodó pénzhiánynak egyik oka a politikai helyzet is, de csak annyiban, a menynyiben az alább érintendő és mélyebben fekvő okokat ezen irány felé tereli. A íolytonos bizonytalanság miatt a pénz eltűnik a forgalomból; oly időben, midőn az ember arról sem biztos, ha vájjon a jelenleg Európában fennálló politikai rendszer egy éjjel nem bukik-e meg, siet mindenki tőkepénzét minden áron, még kamatveszteséggel is biztosítani. Idejárulnak a kilátásba helyezett kölcsönök, milyenek az osztrák és svéd kölcsönök, melyek a forgalomból sok tőkét kivonnak, történjék ez akár azért, hogy harczra készülnek, akár hogy valamely előnyös aláírási feltételekben részt vegyenek, akár végre azért, hogy azon hátrányt hárítsák el maguktól, melyet a többi hitelpapíroknak egy uj kölcsön által okozott leesése maga után von. De nemcsak ezen kölcsönök gyakorolnak ily káros befolyást a pénzpiaczra, hanem azon félelem is, hogy ezeknél nagyobbak is vannak kilátásban, így p. o. Francziaország — daczára a trónbeszédnek — maga is kölcsönt vehet fel, háború esetében pedig Európának nagyobb államai szintén ezt lesznek kénytelenek tenni. A nagy pénztőzséreknél ugyan is épen azon elv uralkodik, melyet az életben a kisebb pénzkereskedőknél oly gyakran tapasztalunk. Valamint ezek, úgy amazok sem sietnek pénzeiket olcsón elvesztegetni, hanem bevárják,mig a szükség nagy lesz s az illetők által fölkerestetnek. Azért csak helyeslendő — ha igaz azon újabb tudósítás, — hogy Plener pénzügyi miniszter ur, a jelenleg uralkodó pénzzavar miatt indíttatva érzé magát, a kötendő kölcsön iránti tárgyalásokat felfüggeszteni, nehogy a pénztőzsérek által a jelen zavarok túlságosan kizsákmányoltassanak. A másik ok azon körülményben keresendő, hogy különféle vállalatokba jelentékeny tőkepénzek vannak befektetve. Ausztriában és Németországban az elvállalt kötelezettségek általában nem múlják felül a fizetési képességet, noha a tőkék ily befektetései idézték elő a pénzhiányt Németországban, és ezenfelül az első lökést adták arra, hogy a müncheni és frankfurti bankok a discontot fölemeljék. Ellenben Franczia- és Angolországban a tőkék számos bel- és külföldi, sőt Európán kivüli vállalatokra vannak lefoglalva, és ha eddig a lejárt fizetések aránylag nem nagy összeget képviselnek is, megvannak a kötelezettségek , melyek előbb utóbb iszonyú tőkepénzeket vesznek igénybe, melyek tehát elvonatva a forgalomtól, a pénz- piacz meglevő feszültségét nagyban nevelik. A jelen nyomor és pénztelenség oka azonban abban rejlik, hogy Európa más világrészekre iszonyú készpénzmennyiséget kénytelen küldeni. így a Mexicoban levő franczia hadsereg részére Francziaországból temérdek pénz szivárog ki; minthogy azonban ez összegeket mulékony események veszik igénybe, a zavar, melyet a pénzpiaczon előidéznek, csak pillanatnyi, annyival is inkább, mert az e czélra fordított kiadások gyorsan visszafolynak a világkereskedésbe. Egészen másképen áll a dolog azon pénzküldemények nagyobb részére nézve, melyek Európán kivüli országokba küldetnek, és ez, a mi a jelen helyzetben ag-
