Eger - hetilap, 1863
1863-11-05 / 19. szám
146 tiz jóerkölcsü nemes ifjú (egyre 30 irtot számitva) 300, egy intézeti szolga 100 r. irtot húzzanak, nyolczszáz írt pedig a tanoda folyó szükségeire fordittassék. . . Ezen tanoda helyiségéül a „káptalan utczá“-ban levő, magának ötvenezer forintjába került, emeletes nagy házat!) s ennek fentartására „almagyari" szőlejét, mely borház s sziiretelési eszközökkel bőven ellátva volt, rendelte. Az épület homlokán következő fölirat állott : „Collegium studii Juridici Foglarianum erectum A. 1745. Alább pedig aranyozott bötükkel: „Ne pudeat, quae nescieris, te velle doceri. Scire aliquid laus est, turpe est nil discere velle." (Abban, mit nem tudsz, ne szégyelj venni tanítást; Tudni dicső, szégyen, semmit nem akarni tanulni). E szép tettnek örök emlékét fentartja s méltó dicsérettel emeli ki az 1741: 44-ik tör. ez. mely ekkép szól: „Dicséretes és nemcsak kedves emlékezetre, hanem utánzásra is méltó például mltságos és főt. F oglár György ur, szerbiai vál. püspök, az egri székes-egyház főtisztelendő káptalanjának olvasó-kanonokja stb. a közjó iránti szerétéiből, a nemes ifjúságnak a hazai jogban oktatása végett, az egri káptalan levéltárába letett alapitó-levelének erejével, Egerben jogi tanintézetet alapított. I. §. És minthogy ezen intézet helyes és kellő kor- ! Hiányzásának gondját Heves vármegyére, az egri káptalanra és Monyorókeréki gr. Erdődy Gábor egri püspökre és a püspökségben utódaira bizta; legfőbb igazgatását pedig a szentséges kir. felség kir. kúriájának ajánlotta: annál fogva, hogy mind a nevezett püspök urnák annyira hasznos szándéka, mind ezen intézetnek a kir. kúriára bizott legfőbb igazgatása örök emlékezetben megtartassák és a kellő eredményt annál inkább elérje, az országos k. és rendek az említett alapítvány ügyét az ország köztörvényeiben is megemlíteni s ily módon is minden feledékeny- ségtől (melyet az idők folyása s viszontagságai előidézni szoktak) megőrzeni rendelték." Ez intézetnek jó hire csakhamar szétfutott az országban és Kussanics György, esztergomi kanonok azt minden hagyatéka félörökösének rendelte. A remény, melyet e végrendelet keltett, szebb volt, mint a valóság, mert utána csak 2600 írttal növekedett annak alapja. De a tanoda azért hatni és virágzani kezdett. Első tanára a jeles Huszty István, Heves s K.-Szolnok t. egy. s Ungvár megyék táblabirája volt, ki „ Jurisprudentia practica“ czimü 3 kötetes művével, mely először 1745-ben Budán, később pedig Egerben két uj kiadást ért, magának az irodalmi téren is szép nevet vívott ki. A birodalmi tanács urakházában október hó 27-én ment végbe az erdélyi követek hivatalos bemutatása. A fogadalom letevése után az elnök üdvözlé őket ; Schaguna püspök válaszolt, kifejezvén, hogy az erdélyi követeknek a birodalmi tanácsba lett belépése hazafiui érzelmeiknek kifolyása. A ház örömét, melyet a fogadtatás és kölcsönös üdvözletek okozának, nem kevéssé zavará meg Thun Leó gróf felszólalása, ki megint fölvette azt az annyira féltett illetékességi kérdést. Baumgartner ugyanis felhivá a házat, hogy miután már Erdély is képviselve van, a birodalmi tanács magát teljesnek nyilvánítsa s a pénzügyi bizottságot ehhez képest 11 taggal szaporítsa. Indítványa foly>) Az éptilet a kerttel 2704 □ ölre (= 2. 25 hold) terjed ki. (Liber, fundualis a városi levéltárban). tán gróf Thun Leó, egy maga a ház többségével szemben emelt szót, éles logikával mondott ellent, s indíttatva érzé magát kijelenteni, miszerint: az összes reichsrath mindaddig nem tekinthető illetékesnek, mi g alkotmányos jogunk ki nem egyenlít- tetik azon hatalmas királyságok elismert jogával, melyek államéletünkre nézve soknemü fontosságuknál fogva, századokon át közös történelmet alkottak velünk stb. Tiltakozása azonban, mert ennek, mint az elnök kijelenté, az ügyrend szerint nincs helye,jegyzőkönyvbe nem vétetett. Október 28-án a Munsck-szálloda nagy termében az újonnan érkezett mindkét házbeli erdélyi tagok tiszteletére diszlakoma adatott. Résztvett ebben mintegy 120 személy; a miniszterek majdnem mindnyájan. Schmerling államminiszter ur az erdélyi követekre mondott felköszöntést, melyben többi között reményét fejezé ki az iránt, hogy közel van az időpont, midőn Bécset Szebennel a gyors- röptü vaspálya fogja összekötni. A követek házában oktobër hó 27-én megkezdődött, és a következő napokon folytattatok a költségvetés előterjesztése , melynek egyes pontjai rövid hozzászólás és felvilágosítás után, a bizottmány javaslata szerint állapit- ! tattak meg. Az október 27-diki ülésben, Schindler és társai kérdést intéztek : ha vájjon a kormány most, miután az erdélyi követek belépése által a reichsrath már teljessé alakult, hajlandó-e a miniszterek felelőssége iránti törvény- javaslatot előterjeszteni ? Schmerling államminiszter ur e kérdésre a következő ülések egyikében Ígért feleletet adni. Zajosabb vitatkozás merült fel a 29-diki és 30-diki ülésekben, melyben az erdélyi követek is jelentékeny részt vettek. Ekkor ugyanis a tanügyi tanács költségvetése volt szőnyegen. Schmidt, a szászok grófja, a tanügyet az októberi diploma és maga a februári patens értelmében is az országgyűlések jogköréhez tartozónak lenni állította ; nézetét pártolták Groisz és Aldulean. Schuler - Libloy azonban ellenök szólalt fel, vitatván, hogy itt pénzügyről van szó, ez pedig a birodalmi tanács elé tartozik. Kissé sikamlós feltevés. Ha e nézet állana : hol marad az egyes országok autonómiája? s miről fognak tanácskozni az or- szággyülések ? Ez állítás több centralisatiót mond ki és foglal magában, mint az októberi diploma és februári patens ; hiszen alig van jogi, kereskedelmi stb. kérdés, melynek pénzügyi oldala ne volna. Vagy a nevezett követ ur, mindé kérdéseket a birodalmi tanácsban óhajtja tárgyaltatni?! Ily értelemben szólották az erdélyi követek közöl még Zimmermann és Binder ; sőt az utóbbi még tovább ment, állitván : miként a birodalmi tanács nem azért van, hogy csak csupa számokkal foglalkozzék; neki joga, hivatása, a tanügyet rendezni. Különben a bizottmányi javaslat azon pontja, mely a tanügyi tanács hatásköre ellen szól, elfogadtatott; másik része ellenben, mely külön és önálló tanügyi minisztérium felállítását sürgeti, elvettetett. A reichsrathi ülésekben most előjött kérdéseknél közelebbről érdekelnek bennünket a pénzügyi bizottmány tanácskozásai, melyek ott múlt hó utolsó napjaiban a Magyarországnak adandó 30 millió forint kölcsön iránt folytak. Hogy Skene, morvaországi gyártulajdonos téves nézete felvilágositassék a kanczellár ő nmltósága egyetértőleg a pénzügyi, miniszter úrral, Pápay udv. tanácsos urat bizta meg és küldötte a reichsrath pénzügyi bizottmányába. Megjelenése (oktob. 27-én) élénk tárgyalásra és vitatkozásra szolgált alkalmuk Gr. Kinszky bizottmányi tag interpellate val állott elő, melynek folytán, minthogy Pápay
