Eger - hetilap, 1863
1863-10-01 / 14. szám
W/f». Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési dij : Egész évre ... 5 ft — kr félévre . . . . 2„50 „ Negyedévre . . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Előfizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki ly c eu mi nyomda irodája, — J en t s eh Gotlieb könyvkereskedése ; — MISKQLCZON Fraenkl B. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Paplan Ede könyv- kereskedése , — és minden cs. kir. postahivatal. Hirdetésekért fizettetik minden háromszor hasábzott sorhely ntán 4, további közzétételeknél 8 kr; azonfelül bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr. 1. évi folyam. 11. szám. Október 1-én, 1803. Az „EGERu-re előfizetéseket folyvást elfogad félévre.............................2 Irt 50 kr. évnegyedre.........................I „ 30 „ a kiadó-hivatal. Rendkívüli évek. Újabb időkben többször hallottuk a panaszt: hogy éghajlatunk természete változott ; hogy az időjárás ma nem olyan, mint előbb szokott lenni ; hogy az év szakainak sincs meg már rendes jellemök, hanem vagy előbb vagy később állanak be tulajdonaikra nézve sat. — Sőt a metamorphosis okait is találgatták s vélték rejleni részint földünknek csillagmozgásaiban, részint a sarki jegeknek kora, vagy késeibb olvadásában, részint a civilisationak, mint geológiai hatálynak, földünk felszínén tett változtatásaiban. Anélkül, hogy ez állításokat bővebben mérlegelnek, a tapasztalatra hivatkozva bevalljuk : hogy az időjárás csakugyan néha excedál, eltér a rendestől; de mint egy derék ifjú, kiben az elvek uralkodnak szeszélyei felett, egykét kiugrás után visszatér ismét a törvény alá, melyet eléje szabott egy felsőbb hatalom. Sőt Arago gyönyörű egybevetései után meg tudnék mutatni azt is : hogy a föld különféle helyeinek, különösen Palesztinának éghajlata, hőmérsékére nézve, 3000 év óta mitsem változott; de hagyjuk ez elemezést a tudományos könyveknek, mi tekintsük inkább azon érdekes jegyzeteket, miket a régi krónikák a rendkivüli telek s nyaraknál fentartottak. Ézekből kitetszik : hogy rósz idők jártak ezelőtt is s lesznek bizonyosan ezután is ; s innen azon gyakorlati szabály emelkedik ki : „hogy az okos gazda mindig egy évvel előre á 1 lj o n...“ Természetesen e jó öreg könyvek nem hévmérői számokkal beszélnek; ezen eszközt ők még nem ismerték; de tapasztalati adataik még feltűnőbben jelzik azon telek s nyarak különösségeit, miket följegyezni méltóknak találtak. I. Rendkivüli telek : Kr. e. 177-ben Armeniában az egész sereg a szabadban telelt. A tél oly borzasztó hideg volt, hogy a sátrak rudainak a fagyos földbe előbb gödröket kelle vágni, a katonák keze-lába elfagyott. (Tacitus, Annales XIII, 35) Rómában a hó 40 napig^ elzárta a közlekedést és a Tibert. vastag jég fedte. (Sz. Ágoston.) 66-ban a Bosporusnál oly kemény tél uralkodott, hogy a Maeotis tava torkolatánál Mithridates egyik vezére a barbaták lovasságát annak jegén verte szét. (Strabo IL 1, 9.) Kr. u. 717. telén Konstantinápolyban oly erős hidegek jártak, hogy a várost ostromló szaraczenok tevéi s lovai nagyrészt odavesztek. (Calvisius opus chronologicum).. . 763—764-ben Gallia, Ulyriában és aFeketetenger partján a legnagyobb hideg uralkodott. A franczia évkönyvek szerint: e télnek még párja nem volt. — A Bosporus és Feketetenger be voltak fagyva. Némely vidékeken a hó 30 lábnyi vastag volt. Galliában a kemény fagy miatt, mely 1. octobertől 764. februárig tartott, a füge-s olajfák kivesztek, a vetések kifagytak, mire aztán rettenetes éhhalál következett, mely sok embert elseprett a földszinéről. (Egin- hardi annales, Annales Sangallenses). 859—860-ban Frank- s Németországban irtózatos kemény tél volt, mely sokáig tartott, t. i. a fagy és a nagy hó novembertől aprilig. Olaszországban szintén mindig fagy és hó boritotta a földet, a vetések mind és a szőlőtök majd mind kifagytak, maga a bor is azon edényekben, melyekben tartatott, jég lett, és a halál az emberek és állatok között nagyon pusztított, melyre a reá való esztendőben éhhalál következett. (S. Bertin annalesei; Monumenta Germaniaehistorica. Pertz) 864.. Az Adriai tenger Velencze körül mindenütt befagyott, a Lagúnákon lovascsapatok s terhesszekerek bátran járkáltak. (Catalogus prodigiorum Frytsch) . • . 874-ben a tél Francziaországban oly kemény és hosszú volt, hogy — mint a st. denysi krónika mondja — egy élő ember sem emlékezett még ilyenre. Szept. kezdetétől márcz. végéig tartott ez, és az erdőkbe való utat oly roppant magas hó zárta el, hogy onnan tüzelőfát
