Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)

3. Jelentések és beszámolók

* JELENTÉSEK ÉS BESZÁMOLÓK * körül valóban eltölteni kötelesek lévén. Házok népe tápláltatására egyébaránt megkívántaié gazdálkodásra ki nem terjeszkedhetnek, melyre is ha a mesterek tsekély fizetések miatt magokat adni kénteleníttetnének, az minden bizonnyal az oskolának s a tanulóknak kárára szolgálna, mellyet is annyival inkább bátor­kodtam emlegetni, mivelhogy már megértettem, hogy ezen militaris statusban lejendő oskolákra és a tanulandó gyermekekre a nemes Cantonnak különös és nagy gondja fog lenni. Azonban a méltósfágos] commandans Obristlieutenant úr a pénzbeli fizetés pótoltatása eránt legkissebbet sem biztatott, okául adván (azon kívül, hogy az ott lévő több militaris helyekben az nintsen) az aerarium­­nak nagy gazdálkodását s pénzbeli igen nagy szükségét és ismét a mesternek a gyermekek tanításáért a szüléktől is járandó fizetését. Hanem a fél sessio föld felől nyújtott annyi reménységet, hogy azt talám lehetne nyerni számára, ha az administratio az eránt megkérettetnék. Azon közben én Debellátsra kimenvén e mellett a reménység mellett az ott lévő ingenieur hadnagy urat requiráltam azeránt, hogy azon esetre, ha az administratio és a nemes Canton ezen mes­ter számára való földadása accedálna (minthogy még most is foly a debellátsi határok mérettetések), valamely alkalmatos földet hagyjon meg, mellyet meg is ígért. Sőt, minthogy még ebben is módot láttam, mind az ekklézsia, mind a prédikátor, mind a mester számokra való szőlőföldek eránt is szóllottam, mellyekhez is instantia mellett reménység lehet. Ami pedig a prédikátornak az aerarium tói járó fizetését illeti, bizonyos lévén az, hogy ami ígérve vagyon, megadatik, annak írásban való kikérését ez alkalmatossággal tanátsosnak lenni nem tartottam. Az V-dikre: minthogy annyiban magamat facultáltatottnak nem tartottam, hogy ere nézve a debellátsiakkal alkuba eredjek, ezt a punctumot tsak elejekbe tettem: mellyre egymás között lett beszédjek után ezeket ajánlották a prédiká­torra nézve, hogy adnak néki 40 ~ negyven rh[énus] f[orint] készpénzt, tit[ulo] culinariu[m] 15 ~ tizenöt köböl búzát és ugyanannyi 15 köböl árpát. Erdejek nem lévén, fa helyett tűzre 10 ~ tíz kotsi ganéj töreket és fűteni való kórót min­den ágyszámtól (mely mintegy 200 vagyon közöttök), egy-egy rudast. Végre 8 ~ nyoltz lántz földjét megszántják. Ekkor ezt ebben hagytam. Pantsováról lett hazamenetelemmel ismét elővettem: akkor elejekbe adtam, hogy ezen ő ajánlások egy olyan alkalmatos prédikátori embernek, mint aminéműre őnékik tsak a magok ítéletek szerént is vagyon szükségek, igen tsekélység (mert a 180 f[orin]t[ot] a Canton adja, nem ők fizetik) 40 f[orint]ból húsra, szalonnára, vajra, sóra, s etc. culinarekra alig telik valami. Továbbá, hogy az ajánlott 15 köböl búza és árpabeli életnél az övékénél sokkal tsekéllyebb helyen is több fizetés vagyon a már jó rendben és állapotban álló ekklézsiákban, hogy az aján­lott tűzre valóval tsak két téli hónapokat is alig érhet bé a prédikátor, hogy az említett 8 lántznyi földnek megugarlása a földnek egyéb részbeli cultivatioja 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom