Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)

1. Bevezető tanulmány: egyházlátogatások és összeírások a Békési Református Egyházmegyében

* EGYHÁZLÁTOGATÁSOK ÉS ÖSSZEÍRÁSOK A BÉKÉSI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉBEN *

például a váci püspökség alá tartoztak.14 Makó mezőváros földesura a mindenkori Csanádi püspök volt.15 Több olyan református település is létezett, amelyek közvetlen szomszédságában erős katolikus falvak voltak. A váradi püspökség esetében ilyennek tekinthetjük Gyoma és Endrőd helyzetét, mert Gyomát reformátusok lakták, míg Endrődöt szlovák katolikusok.16 A Csanádi püspökségben ilyen volt Erdőhegy és Kisjenő: Erdőhegyen a reformátusok voltak többségben, míg Kisjenőn a katolikusok.17

A békési egyházmegye történetével foglalkozó szakirodalom következetesen azt állítja, hogy a 18. században folyamatosan volt esperesi egyházlátogatás, noha írott egyházlátogatási jegyzőkönyvek 1786 előtt nem maradtak fenn. Kis Bálint többször is utal arra, hogy az esperesek vizitálták a gyülekezeteket, és a hódmezővásárhelyi egyházközség jegyzőkönyvében írásos nyoma is maradt az 1765 és 1768 között megtartott egyházlátogatásoknak (vö. 6.3.1. fejezet).18

Az egyházmegye első közgyűlési jegyzőkönyvének alapos átvizsgálásával megállapítható, hogy valóban rendszeres volt az esperesi egyházlátogatás, bár ezeknek írásos változata nem maradt fönn. 1764-ben az egyházkerület meg is intette a békési traktust, amiért nem készítette el írásban a jelentését.19 A közgyűlési jegyzőkönyvben ennek ellenére többször is rögzítették, hogy mikor és hol került sor egyházlátogatásra.

2021-ben publikáltuk az esperesség első közgyűlési jegyzőkönyvét. Ekkor felhívtuk arra a figyelmet, hogy ez a kötet valójában formai szempontból nem felel meg az egyházmegyei közgyűlésektől elvárt protokollumoknak, hanem igazából egy omniárium. Az omniáriumban - többek között - találunk díjleveleket, számadásokat és közgyűlési határozatokat. így megtudjuk, hogy 1743-ban az egyházlátogatás alkalmával írták össze a hódmezővásárhelyei, a szentesi, a makói, az öcsödi, a békésszentandrási, a gyomai, a mezőberényi, a köröstarcsai, a fási, a vésztői, a békési, az erdőhegyi és az algyői lelkipásztorok jövedelmét.20 1760-ban Füredi Mihály esperes ellenőrizte az egyházmegyei számadásokat. Az ellenőrzés során Füredi azt is megjegyezte, hogy ezt egyházlátogatás során tette meg.21

Annak ellenére, hogy a békési esperességben 1786 előttről nem maradt fenn canonica visitatio, a közgyűlési határozatok árulkodnak a vizitáció létezéséről.

14 Chobot.I., 1915,427-431.

15 Tóth, 1993, 579-580.

16 Haan.I., 2010, 195.

17 Catalogus, 1809, 18, 21, 28-29, 31.

18 Imre, 1984, 623. Kis, 1992, 98.

19 Tóth, 1894,87.

20 Hegyi, 2021,71-77.

21 Hegyi, 2021, 79.

11