Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)
4. Összeírások
* ÖSSZEÍRÁSOK * 4.1.4. Az algyői és a szentesi református gyülekezetek megemlítése a váci püspökség lelkészpénztári iratai között, 1733103 1733-ban III. Károly a katolikus alsópapság és plébániahálózat helyzetének javítására hozta létre az úgynevezett lelkészpénztárat (cassa parochorum). A pénztár első feladata az volt, hogy mérje fel az ország plébániáinak anyagi helyzetét. Az országos felmérés során az összeírok a protestáns felekezetekre is kitértek. 1733. november 17-én Csongrád vármegyében is összeírták a plébániákat. Németi János104 káplán és kiskunsági főesperes összeírásában két esetben említ meg reformátusokat: Algyőn és Szentesen. Az algyői reformátusokat a tápéi, a szentesieket a csongrádi plébániához tartozóként írta le. Annak ellenére, hogy Hódmezővásárhelyen is járt, beszámolójában nem említi meg, hogy Vásárhelyen reformátusok éltek. Németi jelentése alapvetően a katolikus egyház szempontjából mutatja be a kálvinistákat, ezért részletesen kitér a katolikus eredetű templomok állapotára, és a katolikus plébániát illető jövedelmekre. Erre a forrásra a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja hívta fel a figyelmet, de csak a művészettörténeti jelentőségű részeket publikálták, a református egyház története szempontjából fontos adatokat csak részben.105 Az alábbiakban a Csongrád vármegyében 1733-ban végzett összeírás algyői és szentesi reformátusokra vonatkozó részeit közöljük, valamint Németi János kísérőlevelét. A Hódmezővásárhellyel foglalkozó részt nem közöljük, mivel az a reformátusokról semmit sem tartalmaz. Szintén nem közöljük Csongrád vármegyének Hódmezővásárhelyen 1733. november 18-án keltezett kísérőlevelét sem. Az összeírás reformátusokra vonatkozó részeinek tartalmi kivonata: Csongrád plébániájának volt filiája Szentes, amely Németi szerint túl meszsze, mintegy másfél órányi járásra feküdt Csongrádtól. Az egykori katolikus templom Szentesen a reformátusok kezében volt, amelynek a falai és boltozata javításra szorult. Tápé filiája volt Algyő. Algyő Németi szerint Tápétól egy óra járásra feküdt. A faluban csak reformátusok éltek, de korábban katolikusok lakták 103 MNL OL C 38 Dioesesis Vaciensis Nr. I. 1733. november 17. föl. 202r, 206v-208r. Vö. BEKREF http://bekref.bibl.u-S7.eged.hu/589/ 104 A szakirodalom szerint 1716 óta mindszenti plébános volt, kísérőlevelében viszont káplánnak és kiskunsági főesperesnek titulálta magát valószínűleg azért, mert Csongrád vármegye ekkor még missziós területnek számított. Vö.: Chobot, 2. rész, 1917, 860. 105 Baraczka, 1980,47,82. 103
