Dáné Veronka - Szabadi István (szerk.): A Tiszántúli Református Egyházkerület Zsinati iratai I. 1578-1735 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 24. (Debrecen, 2022)
Jegyzőkönyvek
344 1706 A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET ZSINATI IRATAI [9.] Generalis Synodus futura est Deo dante in venerabili Tractu NagyBányaiensi in possessione AvasÚjváras. [10.] [199] Quivis tractus suplicare quia debuit, iterum Piskoltini in Synodo Generali tantum contribuit anno 1706 20 Junii Debreciensis fl. 14, solvit. Szathmáriensis fl. 9, solvit. Közép-Szolnak fl. 6, solvit. Szilágyiensis fl. 9, solvit. Szabolcsiensis fl. 12, solvit. Ugocsaiensis fl. 6, solvit. Bihariensis fl. 3, solvit. Bányaiensis fl. 6, solvit. Kunságiensis fl. 6. Alföldiensis fl. 6. Máramarasiensis fl. 8, solvit. [11.] Az Jóisten bőséges áldást és békesség maradást adgyon kegyelmeteknek!421 Tekintetes Uram! Midőn hallám, mely példa nélkül rettenetes, irtóztató és a protestánsok között a keresztén világban (hazánkban pedig még a pápisták között is) soha nem hallott dolgot követett el Kocsi uram és a kegyelmetek praedikatori a derecskéi ecclesian és Gyöngyösi Pálon, annak a’ tanítóján a pasquillus miatt, lelkem isméretinek ösztönözését tovább nem supprimálhatom, hogy ebben a causaban ártatlanságokról, projectative (mert máskülömben még lelkem esméreti annyira nem urgeál, hogy magamat nyilván declarállyam) tanúbizonságot ne tennék és ki ne kiáltanám, hogy így az ártatlanokon mégpedig vallás dolgában való kegyetlenségünkkel (ugyanis ez illy formájú excommunicatiot bizony aki nem érti, mi légyen a protestánsoknak regimennye nem mentheti, hogy a bestia béllyege ne légyen) veszni indult hazánkra s ecclesiankra Isten haragjának végső veszedelmünkre való kiöntetettését ne sietettnék, orvosolván mennél hamarább ez illyen rendeletlenségünket. Annak okáért az élő Isten előtt, aki lát mindeneket, aki vizsgál minden embereket, szíveket, gondolatokat, és a szent angyalok előtt, akik vigyáznak minden szentekre és vallást tésznek józan, tiszta lelkiismérettel, hogy annak a’ pasquillusnak én, nem Gyöngyösi Pál vagyok az authora, az is mely kezénél vagyon írás Kocsi uramnak, egy része maga írása, némely része pedig fiam írása és nem Gyöngyösi Pálé. Fiamtúl küldtem Debreczenben, ki tulajdon kezével tette le a’ sárkányos ajtónál szintén olykor, mikor arra ment egy becsületes academicus, kit fiam nem ismert, az felvette-é, látta-é, nem tudgya. Ezeket sietve akarám tudtára adni kegyelmeteknek, hogy szemessen, okossan 421 • MáramarosszigetiEhkLt, évrendezett iratok (számozatlan).
