Dáné Veronka - Szabadi István (szerk.): A Tiszántúli Református Egyházkerület Zsinati iratai I. 1578-1735 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 24. (Debrecen, 2022)
Jegyzőkönyvek
218 A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET ZSINATI IRATAI 1661 1. Visk, 1661. május 19., Tótfalusi István, a Máramarosi Egyházmegye esperesének levele Gönczi Mátyás Nagybányai espereshez a Zsinat összehívása és Álmosdi István ügyében. 2. Nagyszőlős, 1661. május 23., Némethi Gál János nagyszőlősi lelkész, az Ugocsai Egyházmegye esperese levele a Zsinat összehívása, püspökválasztás ügyében Gönczi Mátyás felsőbányái lelkészhez, a Nagybányai Egyházmegye espereséhez. 3. Bajom, 1661. június 13., Nógrádi Mátyás levele Gönczi Mátyás felsőbányái lelkészhez, a Nagybányai Egyházmegye espereséhez a püspökválasztás ügyében [1.] Gratia, misericordia, et pax a Deo Patre nostro et Domino nostro Jesu Christo! Beczületes jóakaró urunk és az Christusban szerelmetes atyánkfia! Az kegyelmed NagyBányán, die 16 modo currentis Maji nekünk írt levelét die mensis ejusdem 18 sub vesperam meghadá Borsai Tamás szigeti praedicator beczületes atyánkfia ugyan partialis gyűléseczkénknek alkalmatosságával Vischen. Mellyet megholvasván nem kevéssé szomorkodtunk közönséges romlásunkon, ez iránt is Istennek bölcz és igasságos ítéletitől adattatott szomorú próbánkon és keserves késértetünkön, de legyen az Úré a düczőség, ki az ő Anyaszentegyházát az sértegető tövissek között is gyakorolván őhozzá való szüntelen juhászkodásokra éleszgeti és serkengeti. Akartuk volna felette igen, ha annak az atyafiúnak, Álmosdi Istvánnak causajának decisioja felől kegyelmed tudósított volna, mihez képest jobb módgyával tudhattunk volna elmélkedni, s kegyelmednek is tetcésünk felől ezen dologról jobb ítélet tétellel írni. De az Szakmári Dioecesisnek ezen dolognak decisioja felől való ítéletéről semmi bizonyost nem tudván, aligh talállyuk feli, mit resolvállyunk. Hogy kegyelmed Generálist indicálhasson, annak semmi módgyát nem láttyuk ez nagyrészént rajtunk lévő és (ha az mennyei nagy hatalmú, irgalmas Úr rajtunk nem könyörül) továbbá is nyakunkban szakadandó keserves háborúság miatt, mellynek noha idejét, napját és óráját nem tudgyuk, mindazáltal minden szempillantásonként retteghettyük inkább, hogy semmint valami írt reménlhetünk. Azért az dologh felől nekünk illyen tetcésünk vagyon: Ha Álmosdi uram a dologról, hiteles tanúk által, justo juris processu convictus, amellyről a kegyelmed írása szerént vádoltatott, a tisztétől, mellyet az Szent Generálistól vött volt, fosztassék megh, Generális hatalmával, és azután adattassék külső magistratus kezében. 1. Mert a dolog, melyről vádoltatik, ha legitime, fide dignis testibus convictus volt, halált érdemel. 2. Mert szent és méltóságos tisztinek meghmocskolója és annak prostituálója, mellyel nem csak magát, de minynyájunkat gyalázatban involvált. 3. Mert rendünknek persequáltatására is utat és alkalmatosságot nem kiczenyt nyitott és adott. 4. Mert az igasságnak kiszolgáltatását meghkívánnyuk minden tisztben lévőktől, tanétván és intvén egyebeket arra, azért hát minekünk is azont nem szabad senkitől meghtagadnunk. 5. Mert
