Dáné Veronka - Szabadi István (szerk.): A Tiszántúli Református Egyházkerület Zsinati iratai I. 1578-1735 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 24. (Debrecen, 2022)
Jegyzőkönyvek
1633 160I-I7OO 129 XL Festa anniversaria, utpote Nativitatis, Paschatos, Pentecostes sanctificentur cum sequentibus duabus diebus, ita dies Circumcisionis et Ascensionis Christi sacrae esse jubentur. Festum autem Epiphaniorum et caetera ab adversariis pro sacris habita ab Ecclesia tolluntur. (Ibidem.) A évi nagy ünnepeket, nevezetesen Krisztus születését, húsvétot, pünkösdöt az azokat követő két nappal együtt kell megünnepelni, Jézus körülmetélésének és Mennybemenetelének napját szintén meg kell szentelni. Vízkereszt ünnepét és más, a katolikusok áltat megtartott ünnepet viszont a Zsinat eltöröl. (Ugyanott) XII. Ministri ad docendum Evangelium idonei a senioribus, primum accepta fidei tessera, emittantur. Et antequam in Synodum Generalem ad ordinationem introducerentur, tales diligenti examine a partiali probentur. Indignos rejiciant, quos vero dignos judicaverit, tempore Generalis nomina talium superintendenti sub certo catalogo profiteantur, sanxit Sancta Synodus. (Varadini, 1620.) Az Evangélium hirdetésére az esperesek arra alkalmas lelkészeket bocsássanak ki, miután hitükről megbizonyosodtak. Mielőtt pedig a Generalis Zsinaton ordinációra előállítanák őket, az egyházmegyei zsinatokon vessék alapos vizsgálat alá. A méltatlanokat utasítsák el, az arra érdemesek nevét pedig a Generális Zsinat idején a püspök jegyezze fel. (Váradi zsinat, 1620) XIII. Ministros, quorum ordinatio ab auditoribus expensis suis procurabitur, doctiores intra spácium duorum annorum, indoctiores vero trium annorum eodem loci manere statuitur, neque renuentibus auditoribus suis locum mutare permittitur, si modo auditores necessaria vel saltem ordinaria, suis pastoribus administraverint. Secus facientes a senioribus loco priventur. (Thasnadini 1625.) Azok a lelkészek, akiknek az ordinációjukra való költségről a gyülekezetük gondoskodott, kötelesek az egyházközségben maradni - a tanultabbak két évig, a kevésbé tanultak pedig három évig - mindaddig, míg az eklézsia a rendes jövedelmüket megadja, akkor is, ha híveik lemondanának szolgálatukról. A másként eljárókat az esperes az egyházközségtől fossza meg. (Tasnádi zsinat, 1625)