Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)

1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.8. Díjlevelek

egyházmegyei jegyző Makón, Hódmezővásárhelyen, Algyőn, Szentesen, Öcsödön, Békésen, Gerlán, Dobozon, Vésztőn, Gyulán, Feketegyarmaton, Zerénden65, Vadászon, Erdőhegyen, Ágyán, Köröstarcsán valamint Gyulaváriban szolgáló lelkészek fizetését összeírta.66 Jelenleg azonban sem a díjleveleket tartalmazó lapokon, sem a jegyzőkönyv egyéb részein nincs arra vonatkozó feljegyzés, hogy ezeket a díjleveleket valóban 1712 és 1714 között írták le, és a lejegyző nevére sincs semmilyen hiteles adat. A díjlevelek strukturáltságából és írásképéből arra következtethetünk, hogy három különböző időpontban készültek.67 A legelsőt 1719 és 1720 körül jegyezték le, amelyet a Gyulaváriban szolgáló lelkipásztor díjlevelére alapozva állíthatunk, ugyanis a szöveg szerint ez 1719-ben készült. Az öcsödi prédikátor díjleveléhez utólag szúrták be annak keltezését: 1720. szeptember 18. Az írásképből és a jövedelmi összeírások stílusa alapján feltételezhetjük, hogy ugyanebben a két évben készült el Hódmezővásárhely, Algyő, Szentes, Békés, Gerla, Doboz, Vésztő, Gyula, Feketegyarmat, Zerénd, Vadász, Erdőhegy díjlevele, és valamilyen okból ekkor üresen hagyták a gyomai és köröstarcsai lelkipásztorok díjleveleinek fenntartott részt. A második összeírás dátumára semmilyen adatunk nincs, csak a kézírásból és a szöveg eltérő tagolásából feltételezhetjük, hogy nem azonos időben készült. Ekkor Agya és Köröstarcsa lelkészeinek fizetéseit rögzítették. A harmadik sorozatot viszont egyértelműen lehet datálni, mert a lejegyző rögzítette, hogy az 1743-ban az egyházlátogatás során készült, és az eredeti jegyzőkönyv 1729 után készült tartalomjegyzéke is ezt állítja. Mivel Szeremlei önkényesen megváltoztatta a lapok sorrendjét, így az 1743-as dátum nem a vizitációs bizottság által először meglátogatott gyülekezeténél szerepel, de az íráskép és az összeírás stílusa alapján feltételezhető, hogy a korábbi lapokon szereplő díjlevelek is ekkor készültek. Öszszefoglalva a harmadik összeírás díjlevelei a következő egyházközségeket tartalmazza: Doboz, Gyula, Gyulavári, Feketegyarmat, Nagyzerénd, Vadász, Bélzerénd, Agya, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Öcsöd, Békésszentandrás, Gyoma, Mezőberény, Fás, Köröstarcsa, Vésztő, Békés, Erdőhegy, Algyő.

A díjlevelek a készpénzbeli és természetbeni jövedelmeket minden esetben rögzítették. A gyülekezet anyagi erejétől függően évente átlagosan 20 és 100 forint közötti összeget fizettek a lelkészeknek, amelyeket egyéb juttatásokkal egészítettek ki, mint például gabona, méz, tűzifa. Külön meghatározták a papi szolgáltatások díjait is, így például a temetés típusától (prédikációs vagy egyszerű) függően annak díjazását, és sok esetben rögzítették, hogyan támogatják a prédikátornak az éves egyházmegyei gyűlésre való elutazását. A díjlevelek a legtöbb esetben nem határozták meg egyértelműen a természetbeni jövedelmek pontos nagyságát, amely

65 Az egyházmegyében két Zerénd nevű gyülekezet is létezett: Bélzerénd és Nagyzerénd.

66 Kis, 1992,134,241.

67 A díjleveleket tartalmazó első lapon (p. 28.) két sor más kézzel írt összeírás is olvasható, elképzelhető, hogy tolipróbának szánták, mert a természetbeni járandóságok tipikus adatait tartalmazza: „Két heti fejés tej. Őrlés elegendő.”

17