Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)

1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.13. Alesperesi napló

szerint eredetileg az „kerülő leveleket” vagyis körrendeleteket is tartalmazott, ezt a feltételezésünket ez alátámasztja. Összegezve ez azt jelenti, hogy formai szempontból a Szentmiklósi-féle napló nem volt része az egyházmegyei jegyzőkönyvnek. Közlését mégis fontosnak tartjuk, mert bepillantást enged a békési egyházmegye hétköznapjaiba: segítségével megtudhatjuk, hogyan vezette Szentmiklósi az esperességet, milyen felsőbb utasí­tásokat kapott, hogyan intézte el a konfliktusokat. Maga a napló két részből áll: az alespereshez érkezett püspöki körleve­lekkel kapcsolatos ügyek intézésével, és az egyházközségek ügyes-bajos dolgaival kapcsolatos feladatok rövid ismertetésével. Formáját tekintve megfelel az espere­sek által használt szolgálati naplók követelményeinek, mert Szentmiklósi keltezte a hozzá beérkezett körleveleket illeme egyházközségi instantiákat, majd azokat rövi­den ismertette, végül feljegyezte az ügyek elintézésének módját. A történetkutatás előtt jól ismert ez a forrástípus, mert a református egyházban a legtöbb egyházme­gyében vezettek az esperesek ilyen szolgálati naplót.98 Az egyházkerülettől érkezett körlevelek többek között Szőnyi Benjámin eltávolításának ügyével foglalkoznak, de nemcsak helyi jelentőségű ügyeket re­gisztrált Szentmiklósi, mert például II. József által felvetett közös templomhasz­nálattal kapcsolatban is találunk információkat. Ez országos szintű probléma volt, mert a pragmatikus uralkodó szerint a fennálló templomhiányt azzal lehetett volna orvosolni, ha a katolikusok és a protestánsok közösen használták volna a másik felekezet templomát.99 Láthatóan Szentmiklósi ezen igen felháborodott, mert azt jegyezte be a naplóba, hogy „ez semmiképpen meg nem eshetik.” Szintén II. Jó­zsef észszerűsítő egyházpolitikájának a nyomait találjuk meg körlevelek között a keresztelésért járó stóla csökkentésében, és a válások polgári törvénykezés irányá­ba való terelésének igényében is. Mindezeken túl a naplóban a német nyelv beve­zetésével, a gyülekezeti gondnokok szigorúbb ellenőrzésével, és az elemi iskolák összeírásával kapcsolatban is vannak bejegyzések. Az egyházközségek dolgaival foglalkozó rész egész biztosan nem tartal­mazza az alespereshez beadott kérvények összességét, mert a teljes egyházme­gyéből csak Hódmezővásárhellyel, Gyulavárival, Bélzerénddel, Békésszentandrás­­sal, Borossebessel, Magyarittebével, Gyulával, Feketegyarmattal, Erdőheggyel és Ágyával kapcsolatban vannak bejegyzések. Bizonyos gyülekezetek esetében üre­sen hagyták a naplóban a feljegyzések helyét, mint például Békés és Mezőberény. Más gyülekezeteket viszont fel sem vettek a naplóba, így például Makót sem. Ez azt jelenti, hogy Szentmiklósi nem rögzített minden olyan kérvényt, feljelentést, panaszt és egyéb iratot, amelyek hozzá a gyülekezetekből érkeztek. Elképzelhe­tő, hogy azért nem, mert Szőnyi változatlanul esperesként működött, tehát hozzá 98 Molnár, 1989, 328-333. 99 Kis, 1992,140. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom