Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)

1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.13. Alesperesi napló

szerint eredetileg az „kerülő leveleket” vagyis körrendeleteket is tartalmazott, ezt a feltételezésünket ez alátámasztja.

Összegezve ez azt jelenti, hogy formai szempontból a Szentmiklósi-féle napló nem volt része az egyházmegyei jegyzőkönyvnek. Közlését mégis fontosnak tartjuk, mert bepillantást enged a békési egyházmegye hétköznapjaiba: segítségével megtudhatjuk, hogyan vezette Szentmiklósi az esperességet, milyen felsőbb utasításokat kapott, hogyan intézte el a konfliktusokat.

Maga a napló két részből áll: az alespereshez érkezett püspöki körlevelekkel kapcsolatos ügyek intézésével, és az egyházközségek ügyes-bajos dolgaival kapcsolatos feladatok rövid ismertetésével. Formáját tekintve megfelel az esperesek által használt szolgálati naplók követelményeinek, mert Szentmiklósi keltezte a hozzá beérkezett körleveleket illeme egyházközségi instantiákat, majd azokat röviden ismertette, végül feljegyezte az ügyek elintézésének módját. A történetkutatás előtt jól ismert ez a forrástípus, mert a református egyházban a legtöbb egyházmegyében vezettek az esperesek ilyen szolgálati naplót.98

Az egyházkerülettől érkezett körlevelek többek között Szőnyi Benjámin eltávolításának ügyével foglalkoznak, de nemcsak helyi jelentőségű ügyeket regisztrált Szentmiklósi, mert például II. József által felvetett közös templomhasználattal kapcsolatban is találunk információkat. Ez országos szintű probléma volt, mert a pragmatikus uralkodó szerint a fennálló templomhiányt azzal lehetett volna orvosolni, ha a katolikusok és a protestánsok közösen használták volna a másik felekezet templomát.99 Láthatóan Szentmiklósi ezen igen felháborodott, mert azt jegyezte be a naplóba, hogy „ez semmiképpen meg nem eshetik.” Szintén II. József észszerűsítő egyházpolitikájának a nyomait találjuk meg körlevelek között a keresztelésért járó stóla csökkentésében, és a válások polgári törvénykezés irányába való terelésének igényében is. Mindezeken túl a naplóban a német nyelv bevezetésével, a gyülekezeti gondnokok szigorúbb ellenőrzésével, és az elemi iskolák összeírásával kapcsolatban is vannak bejegyzések.

Az egyházközségek dolgaival foglalkozó rész egész biztosan nem tartalmazza az alespereshez beadott kérvények összességét, mert a teljes egyházmegyéből csak Hódmezővásárhellyel, Gyulavárival, Bélzerénddel, Békésszentandrással, Borossebessel, Magyarittebével, Gyulával, Feketegyarmattal, Erdőheggyel és Ágyával kapcsolatban vannak bejegyzések. Bizonyos gyülekezetek esetében üresen hagyták a naplóban a feljegyzések helyét, mint például Békés és Mezőberény. Más gyülekezeteket viszont fel sem vettek a naplóba, így például Makót sem. Ez azt jelenti, hogy Szentmiklósi nem rögzített minden olyan kérvényt, feljelentést, panaszt és egyéb iratot, amelyek hozzá a gyülekezetekből érkeztek. Elképzelhető, hogy azért nem, mert Szőnyi változatlanul esperesként működött, tehát hozzá

98 Molnár, 1989, 328-333.

99 Kis, 1992,140.

28