Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

Szentjobb

* SZENTJOBB *

van rajta: Fudit me Georg. Cserepi in Tásnád 1811. — öntette a Ss\ Jóbi Rita Ekl.a a mava költségénn.

A Prédikátori Ház építtetett 1788b, a mikor az a kis sikátor, melly a Templom, és a régi ház /:e volt a mostani kertnek napkelet és dél közé eső részében:/ közt volt udvarnak foglalódott, a ház hely pedig kertnek. Van benne egy nagy, és egy kis tanúló szoba, cseléd ház Kamarát most építtetünk Ttes Fráter Tósef fő Curator Úr segedelméből. Az Oskola épült 1804 észt.

Birtokos földes Urai voltak az Abbások 1083k esztendőtől fogva, az első Abbás volt Mercurius nevű barát Timon szerént, a ki ezt mondja Sz. Lászlóról: „idem Abbati Mercurio Monasterium instaurat ad radices montis Carpati, ob dexteram S. Stephani asservatam, quam divinitus a juvene candida veste amicto panno involutam acceperat. ” Epit. pag. 8.

Birta a M. Kamara is, mellytől árendába is volt ki adva több esztendőkig világi Uraságoknak. Mostani Kalocsai Érsek Klobusiczki Péter Szathmári Püspök korában, a Kamarától meg kapta, és birta a püspöksége végéig. Kováts Flórián, ugyan oda való Püspök, második esztendei püspökségében meg nyerte nagy kérésre a Residentia épittetésére, halála után most a Káptalan interimaliter tsak ugyan az építtetésre birja.

Az Ekl.a petsétjén van egy szöllő vessző, mellyen 3 fürtök függenek és 3 búza kalászok. Körül irás: ,Vy. Jóbi ref. Sq. Eklesia.

Minthogy semmi Documentumok nintsenek, a többi nevezetes és emlékezetre méltó dolgokat a feledékenység fatyola fedi örökre.

P.H.

Irta Szinai István mostani helybeli Pr[é]d[iká]t[o]r m.k. [1]826. 11. Jul. [Utólag:]

Az 1824k észt. N. Váradon nyomtattatott Varadi Dioecesis Schematismusában pag. 74. nro 5. e van fel jegyezve:

3 Jobb olim Sgent jógh. Oppidum. Parochia viguit Anno 1083. (A) Dextera S. Regis Stephani. Alba huc translata, et usque 1241. asservata celebris. Successive exempta. Desiit 1557. Rest. A. 1728.- 293-