Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

pülés rangját feltétlenül mutatta. A felsoroltaknál lényegesen jelentéktelenebb oppidumok voltak Micske és Széplak.

*

A egyházmegye 1823. szeptember 22. napján Bogyoszlóban tartott közgyűlésén a 34. napirendi pont keretében ismételte meg Récsei (Rétsey) János (1754-1836) esperes azt az egy esztendővel korábbi és körlevélben közölt eredménytelen kérését, miszerint az egyes lelkészek lehetőségeikhez mérten írják össze parókiájuk történetének fellelhető adatait, múltbeli és jelenlegi állapotát, javait/ A kérés ezúttal nem talált siket fülekre, ugyanis már 1823-ban és a rá következő három esztendőben sorra érkeztek az esperesi hivatal címére a relátiók. 33 jelentés, beszámoló készült el, melyeket Récsei 1826. októberében köttetett egybe.9 10 A lelkészek vélhetően az egyházközségi levéltáraik számára is készítettek másolatokat, Vásárhelyi (Kézdivásárhelyi) Dániel érmihályfalvi prédikátor például öt év elteltével impozáns kötetbe másolta át egykori kéziratát, egyúttal jelentős, újabb adatokkal bővítette azt.11 12 Az 1826. évi köttetést követően ismereden

időpontban másolati példány készült a debreceni superintendentia számára • 12 is.

Récsei János a debreceni kollégium neveltjeként szokatlanul hosszú, hét esztendőn át tartó (1780-1787) bécsi, franekeri és utrechti peregrinációt követően lépett a lelkészi pályára, majd 1793-tól az érmelléki egyházmegye kötelékébe lépett, ahol Székelyhídon, Gálospetriben, Mihályfalván, ismét Székelyhídon, végül 1814-től Bogyoszlóban szolgált. 1822. január 22-én, a Székelyhídon tartott traktuális gyűlésen választották meg esperessé. Utólagos jegyzőkönyvi bejegyzés szerint kö% haszonra született Atya volt.13 A közleményünk tárgyát képező egyházközségi históriák összeállítását Récsei kezdeményezte, körleveléhez precíz, pontokba

9 Egyházmegyei Közgyűlési Jegyzőkönyv (1815-1834): RNLBml / Érmelléki („Margittai”) Református Esperesi Levéltár / 382. kötet, (kötet cím nélkül).

10 [AzÉrmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája] — jelen forrásközleményünk tárgya: RNLBml / Érmelléki („Margittai”) Református Esperesi Levéltár / 385. kötet. (186 lev. terjedelmű, cím nélküli, ívrét méretű kézirat, rongált állapotú, márványpapír borítású, barna félbőr kötésben).

11 Az Er Mihályfalvai Helvétzjai Vallástételt Követő Ekklézsiának Statistico Ecclesiastica Esmérete ... 1829\ RNLBml / Érmihályfalvi Református Egyházközség Levéltára / 5. kötet.

12 Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár: I.30.g./1. kötet (Z 74); E másolati példány adatait felhasználva állította össze Patay Pál a traktus régi harangjaira vonatkozó tanulmányát - PATAY PÁL: Az Érmelléki Tractus harangjai 1825 körül. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-67. Debrecen, 1968. 305-317.

13 Protocollum 1739 i.m.

VIII