Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

Berettyószéplak

* BERETTYÓSZÉPLAK * b.) A másik óldalonn a Szűz Mária Képe, körűi Írás: Patrona Vngarie. 5or, Ferdinánd pénze: a. ) Egyik óldalánn a Magyar Ország Czimere. A czimer felett 1563. Körűi Írás: Fer: D: G: R: I: S: A: GE: HV: R. b. ) A másik óldalonn a Szűz Mária Képe. Körűi Írás: Patrona Vngarie. Vágynak Ferdinándnak több Pénzei is közte, a mellyek egész 1564‘s külömbb külömbb esztendőkbe verettek, a mellyek közzűl a régibbekenn ez a Titulussá Íródik: Ferdinand Dei Gratia Rex Vngarie. A későbbieken pedig ez: Ferdinandus Dei Gratia Electus Romanorum Imperator Semper Augustus Vngariae Bohemiae Rex. Ezenkívül a Szűz Mária képe mellett két felőli K. B. 6°r, Maximilian Pénze: a. ) Az egyik óldalánn Magyar Ország Czimere, felette 1569. Körűi Írás: Max: II: D. G. G. E. RO. I. S. AU. G. HU. B. R b. ) A másik óldalonn, középenn a Szűz Mária képe. Mellette két felőli K. B. Körűi Írás: Patrona Hungáriáé. Vágynak Maximiliánnak több pénzei is azok közt a pénzek közt ugyan ezenn czimerrel képpel és körűi Írással. T\ A Rudolf pénzei: a. ) Az egyik óldalánn középenn Magyar Ország Czimere. Körűi Írás: RVD: II. RO: I. S. AU: G. H. B. R. 1590. b. ) A másik óldalonn középenn a Szűz Mária Képe. Mellette K: B. Körűi irás: Patrona Hungáriáé. Ennek is találtatnak közte több pénzei is hasonló körűi Írással, képpel, és czimerrel, mellyek külömb külömb esztendőkbe verettek. A leg későbbi azok közzűl a pénzek közzűl ez a melly itt közelebbről fel jegyződött, és 1590bc verődött. Hihető hogy mikor ez a pénz verődött és forgásba ment, az az 1590lk esztendő utánn, nem sokkal tevődött a főidbe a halottal edgyütt. §6. Mind ezekből következik, először: hogy a kinek tsontjai mellett a talált pénzek voltak, az és annak felei a Napkeleti szokást követték. Másodszor: hogy az a halott a pénzel edgyütt Széplak Reformatiója utánn — ha szinte azt 1530k esztendőre tesszük is — nem többel, ha nem 60 vagy 70 esztendővel temetődött el, az az a 16lk század végénn: következésképpenn az a meg hóit már akkor Reformatus volt, minthogy már 1569be Széplak nevezetes Reformata Ekklésia volt. És Így innen s a többiekből is nyilvánn ki jön, hogy Széplak a Reformatió előtt a Napkeleti szertartást követte. Az a kérdés lehetne itt: hogy maradhatott meg a Reformatió utánn olly sok esztendőkig az a Napkeleti babonás szokás, hogy a halottal pénzt-308-

Next

/
Oldalképek
Tartalom