Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

régibb protocollumnak vagy Mátrixnak neveztek, 1830-ban ki basasodván két darabba újra köttettek. Első kötete az államosításkor az érmihályfalvai iratok közé került, a második pedig az egyházmegyei fondba. A Récsei által készített másolati példány ugyancsak a mihályfalvai anyagban maradt. E két igényes, festett címlappal ellátott bőrborítású kötet értékes tárháza az Érmelléki Traktus korai történetének. Többek között esperesek, egyházmegyei jegyzők és lelkészek névsorai, magasabb hivatalt viselők rövid életrajzai, rektorok és préceptorok lajstromai, lelkészek armálisának (1629) és azt megerősítő okleveleinek másolatai, az Érmelléki Traktusra vonatkozó 1725., 1727. és 1728. évi tanúkihallgatási kérdőpontok, a Carolina resolutio szövege, esküszövegek és exmittált lelkészek névsorai alkotják a Mátrixot. A lelkészek névsorainak tekintetében e jegyzőkönyvbe is a korábbiakból másolhatták át a legrégebbi adatsorokat: 1633-ból, az 1633-1696 és 1696-1739 közötti időszakok néhány szórványos adatát, 1740-ből, 1758-ból és 1763-ból. 1770-től kezdődően folyamatosak az egyházközségek lelkészeinek, 1797-től rektorainak, 1798-tól leánytanítóinak lajstromai, melyek 1830-ban (a másolati példányban 1836-ban) zárulnak. A másolati példányban egyházközségenként következnek a lelkészek, rektorok és leánytanítók fizetéseit rögzítő információk, olykor a klenódiumok jegyzékeivel bővítve.

A nagyváradi állami levéltárban lévő két fond (egyházmegyei és érmihályfalvai) tehát az 1769 utáni összes jegyzőkönyvet megőrizte - eredetiben és másolati példányként is —, melyek közül a legkorábbi 1633 utáni történeti adatsorokat is tartalmaz.

A Tiszántúli Református Egyházkerúleti és Kollégiumi Levéltár (Debrecen) őrzésében a már említett Bakóczi András készítette kivonatokon, a most közölt forrásunk másolati példányán és az 1808. évet követő vizitációkon kívül régi érmelléki eredetű iratanyag lényegében nincs.61 Azonban a Püspöki Hivatal iratai közül elsősorban az Egyházkerületi Közgyűlési Jegyzőkönyvek számos új adattal gazdagíthatják tárgybeli ismereteinket.62

*

61 I. 30. a, g; I. 1. s.

62 I. 1. a.

XVII