Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 II. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Szatmári Egyházmegye

ea SZATMÁRI EGYHÁZMEGYE so

hoztam szégyent. Érdekes különben a jelenlegi nagyérdemű püspökünknek nemrégen hozzám juttatott üzenete: „Nem ott volna a helye, hanem itt közöttünk, de mindig kemény és nyakas volt.” Most leírom a magamba rejtett feleletet: Szégyelném magam, ha nem az lettem volna ebben a gerinctelen világban.

Kétszer nősültem. Először Erdélyből néh. Makkai Domokos nagyenyedi tanár leányát, Makkai Irma tanítónőt vettem feleségül (1915). Ebből a házasságomból egy élő leányom van, Zsófia, jelenleg Molnár Gyulának, a debreceni diakónusképző intézet ig. lelkészének felesége, egyben debreceni ebesi tanítónő. Első feleségem második gyermekünkkel együtt gyermekágyi lázban Mocson meghalt a kórházban. Ott van eltemetve. Második házasságomat 1923. szept.-ben kötöttem Bán Ilona oki. óvónővel, néh. Bán László volt cukorgyári igazgató leányával. Ebből a házasságomból 3 fiú gyermekünk született. Az első egy éves korában Balmazújvároson meghalt (Attila). Két fiúnk él. Elemér szép sikerrel végezte most all. gimnáziumot, Attila-Emő a II. gmin.t a debreceni ref. főgimnáziumban.

Sokat hányatott életemben nem volt sok időm irodalmi téren való működésre. 1918-ban Kolozsváron jelent meg: „Az ismeretlen Istennek” c prédikációs kötetem. Az összeomlás robaja túlharsogta a könyvet. Még ismertetésére sem volt idő. 1926-ban a Konvent tankönyvpályázatán befutott egy kis tankönyvem: „Biblia történetek az elemi iskolák Il-od osztálya számára”. Ez a tankönyv 10 év alatt egy új valláspedagógiai irány úttörője lett, a könnyed meseszerű előadás és szemléltetve tanulás propagálója. Ma már ezt az irányt elfogadottnak lehet tekinteni. Egy ország gyermekserege tanult belőle. A Szatmári Egyházmegye iskoláiban az azóta bevezetett újabb tankönyv mellett még ma is ezt használják. Igen sok cikkem és elmélkedésem jelent meg, mint szerkesztőnek a Vasárnapban. Még azután is felkerestem egyszer másszor, továbbá a Lelkészegyesületben és régebben a Debr. Prot. Lapokban. Egy évtized óta csak az íróasztalom fiókjának dolgozom. Úgy érzem, hogy az életem nyugodt révbe ért. Ezért a parányi magyar világért kell dolgoznom, amit a térképen alig jeleznek, amit 1540 óta úgy ismernek a szatmári végeken: kéri református eklézsia.

Szamoskér, 1942. június 26.

*

Szamossálvi

Iíj. Görömbey Zoltán

Életrajzi adatai: született 1913. március 27.-én Beregzápszonyban. Apja: id. Görömbey Zoltán. Anyja: Kelemen Mária. Apja, mint tanító jelenleg Debrecenben működik. Tanítóskodott: Halábor, Beregsurány, Beregzápszony, Szatmárcseke és Nagyecsed községekben.

502