Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 II. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Szatmári Egyházmegye

os SZATMÁRI EGYHÁZMEGYE so

Munkásságát a vizitáció így jellemzi: „Az egyház külső és belső életében lelkes buzgalom minden téren ennek jelei az egyházi élet megnyilvánulásában”.

Először 1907. aug. 25-én nősült, a máramaros-ugocsai esperes Bilkey Ferenc Ida nevű lányát vette el.

Másodszor, feleségének 1915-ben történt elhunyta után, 1926. aug. 25-én nősült, mikoris n. Káldor Lajos gyógyszerész leányát-Elvirát vette el.

Ebből a házasságból gyermek nem szármaázott. Az elsőtől négy, kik közül kettő ma is életben van:

Rátz Lili szül. 1910ben Körösfőn, 1929-ben helyben tanítónőül választatott, hol férjhezmeneteléig szolgált. 1932. szept. 29. mikoris Nagyszőlősön összeeskettem Klapek Gáborral, járásbírósági hivatalnokkal.

Rátz Ida szül. 1912-ben ugyancsak Körösfőn. 1932-ben nővére helyére tanítónőnek választatott, hol mai napig is tanít. Férjhez ment 1938. nov. 27.én a helybéli tanítóhoz Simon Endre Barnabáshoz.

Fülesd, 1942 .június

*

Fülpös

Molnár Béla

1894. június 16ikán született Vaja községben (Szabolcs vm.), ama történelmi levegőjű helyen hol született és élt a nagyságos kurucz Fejedelem II. Rákóczi Ferencz leghívebb embere, generálisa kurucz Vay Ádám, s hol utolsó béketárgyalása volt a kurucz Fejedelemnek nagyságos II. Rákóczi Ferencznek Pálffyval a császári megbízottal. Papi családból származik, kinek nemcsak édes apja volt lelkész (Vaja községben), hanem anyai nagyapja Széchy Mihály is ki volt új fehértói lelkész. A középiskolát Nyíregyházán végezte melynek elvégzése után teológiára Sárospatakra ment. Itt szerezte meg a lelkészi oklevelet is 1919-ben.

Segédlelkész volt Bujon, Ibrányban, majd édesapja mellett Vaján. 1922. április 23ikán foglalta el a tiszapolgári lelkészi állást s itt szolgált 1929. okt. 27ig, amikor Fülpösre költözött. Polgári lelkészi munkálkodásáról az 1926. évi alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye közgyűlése elé terjesztett esperesi jelentésben a következő megemlékezés áll: „Az áldozatos építő munkában Polgárt és Hajdúdorogot e két legkevesebb lélekszámú egyházat kell példaképen megemlítenem. Az előbbi templomát, iskoláját, a lelkészlakot újította meg teljesen, minden emberi erőt próbára tevő fáradsággal és több mint száz millió költséggel.”

Fülpös, 1942. június 29.

*

472