Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 II. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Nagykárolyi Egyházmegye

cs NAGYKAROLYI EGYHÁZMEGYE so megindulás nélkül elnéző Sulyok István püspök és Thury Kálmán e.ker. főgondnokban és társaiban. - A közéleti munkám a fajtámért való szent kötelességérzetből fakadt, ezekért jutalmam az I. o. ezüst Vörös-Kereszt érem a hadiékítménnyel (kaptam 1917-ben), és a Nemzetvédelmi Kereszt (kaptam 1941-ben). * Orbán Zoltán, börvelyi református segédlelkész Születtem Miskolcon, Borsod vármegyében; 1918. év április 21-én. Atyám Orbán József csendőr alhadnagy, édesanyám Balázsdi Szabó Zsuzsánna. Elemi iskoláimat a miskolci református népiskolában végeztem, mindvégig „kitűnő” eredménnyel. A IV. osztály elvégzése után a miskolci református „Lévay József’ reálgimnáziumba írattak szüleim, hol mint szorgalmas, kötelességtudó kisdiák Jeles” eredménnyel végeztem tanulmányaimat mindaddig, amíg a tanári ellenszenv és lenézés a törekvést és ambíciókat ki nem ölték belőlem, úgy hogy tanulói pályafutásom többi részét visszahúzódva, mint közepes tanuló végeztem. Balázs Győző vallástanárom volt az, aki már kisdiák koromban pártfogásába vett s az ő munkája hatása alatt is, de belső indíttatást is érezve, gimnáziumi tanulmányaim befejezése után a debreceni Tisza István Tudomány Egyetem hittudományi karára iratkoztam. 1940 októberében az I. lelkészképesítő vizsgálat letétele után Nyíradonyba Hetey Sándor lelkipásztor mellé kaptam meg első segédlelkészi kirendelésemet, ahol is 1942. február 15-ig az ő irányítása mellett végeztem a 60 km. hosszúságban elterjedő szórvány-gyülekezet lelkipásztori munkájának minden ágát. 1942. február 15-én Peleskey Sándor börvelyi lelkipásztor oldala mellé rendeltettem segédlelkészül - kérve előbbi szolgálati helyemről betegségem miatti elhelyezésemet - s azóta itt vagyok. * Dobra Kupán István Volt avasújvárosi esperesi s.lelkész tölti be 1934. február 1. óta egy évi megszakítással, mivel az oláh tortúra engem sem kerülhetett el, mert kettő hónapi börtön után itteni állampolgárságomtól megfosztva kiutasítottak az anyaországba. Tanulmányaimat: a középiskolát részben Szatmáron, részben Nagyenyeden végeztem, Theológiát Kolozsváron. Isten kegyelméből 1936. január óta nős és családos vagyok, három gyermekem van. * 405

Next

/
Oldalképek
Tartalom