Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Beregi Egyházmegye
es BEREGI EGYHÁZMEGYE so magyar viszonyoknak megfelelően nem lehet. Én viszont, — bár akkor is ágyban fekvő beteg voltam, - azt javasoltam, dolgozza át a KRSE alapszabályait a magyar viszonyoknak megfelelően, mint a Kárpátaljai egyh.kerület, éppen úgy olvadjon be a Tiszántúli egyh. kerületbe, kérje a tiszántúli egyh.kerület védnökségét, tartsa fenn továbbra is az árvaházat s ha a Tiszántúli egyh.kerület a KRSE-vel karöltve az árvaház fenntartását nem vállalná, ajánlja fel azt az Országos Református Szeretetszövétségnek. A közgyűlés ez utóbbi javaslatot fogadta el annak az indoknak az alapján, hogy ma, amikor már majdnem 5.000 tagja van a KRSE-nek, kár lenne szétzavami, mert újra alakítani hasonló egyesületet aligha lehetne. Az árvaházra pedig épen olyan szükség van ma is mint régen, különben is nem tudnánk soha megértetni sem az egyszerűbb társadalmi osztályú alapítókkal, sem az adakozókkal, hogy pénzüket, amit árvák gyámolítására adtak, a czél biztosítása nélkül miért utaltuk át a Tiszántúli egyh.kerület pénztárába. Személyi éle egyáltalában nem volt és nem is akart lenni ennek a határozatnak. Az a tisztelet és ragaszkodás, amely Bertók püspök urat a múltban körül vette, most is megvan és meg fog továbbra is lenni. Dacára ennek, Bertók püspök úr az elnökségről, Bary Gyula esperes úr az alelnökségről azonnal lemondott. Ideiglenesnek választott elnök alatt új közgyűlést hívott össze a KRSE az átdolgozott alapszabályok és az ezzel összefüggő teendők lebonyolítására. A közgyűlésen, mint tag, sem Bertók, sem Bary Gyula nem jelent meg, ellenben eljött Isaak [Izsák] Imre ugocsai esperes úr, aki még mindig a KRSE és a munkácsi árvaház feloszlatása mellett kardoskodott. Akkor történt az a nem várt esemény, hogy dr. Nagy Béla ny. szolgabíró az árvaházzal szemben fekvő értékes házát, mint adományt felajánlotta a beregi és máramaros ugocsai egyházmegyének árvaház és női otthon czéljaira oly feltétel mellett, hogy az el nem tulajdonítható és Munkácsról el nem vihető. Az ajándékozási okmányt közjegyző előtt azonnal meg is csinálták és az ugocsai egyh.megye részéről Isaak esperes az egyh. megyei gyűlés utólagos jóváhagyása feltétele mellett el is fogadta. A KRSE sorsa ezzel új fordulatot vett. Határozatilag kimondta, hogy miután az a cél, amelyre elhívatást nyert, a Nagy Béla nagyszerű ajándékával, a beregi és máramaros ugocsai gondjai mellett, az egész volt Kárpátaljai egyházkerület területére biztosítva van, a KRSE 1941. június 30. terminussal feloszlik és minden pénz vagyonát és berendezését, amely a tagok tagdíjából és adományaiból keletkezett, a megszervezendő munkácsi új árvaháznak ajándékozza. Az árvaház épülete örökáron eladatván, minden adósság kifizettetvén, kiderült, hogy a nehány ezer pengő értékű berendezési tárgyakon kívül a KRSE több mint 7.000 pengő ajándékot juttathat a leendő munkácsi új árvaháznak. Az új árvaház sorsa azonban véglegesen a mai napig sem dőlt el. 85
