Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Beregi Egyházmegye
cs BEREGI EGYHÁZMEGYE so szinte túlterhelt anyagát szolgáltatta, melyekről megemlékezni egy rövidre szabott életrajzban lehetetlenség. Bizonyságot kell tennem arról, hogy bár külsőben, anyagiakban e hosszú idő alatt nem nagy előmenetelt ért el a munkácsi egyházközség, sőt szerencsétlen viszonyok anyagi téren nem kétségbeejtő, de meglehetősen zilált viszonyokat eredményezett, - a gyülekezet a lelkiekben soha meg nem tántorodott, sőt megerősödött és sem forradalmak, sem megszállás, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok meg nem ingathatták. A vészes viharokból, ha nem megerősödve, de meg sem gyengülve került vissza ősi hazájához. Bertók Béla a beregi egyházmegye esperesi székét 1914. április 15-én foglalta el s viselte s hordozta annak megnövekedett terheit 1922. évig, amikor a megszálló hatalom ellenséges magatartása, de némely lelkipásztor társak elégedetlensége miatt esperesi állásáról lemondott. (Az elégedetlenség oka némelyek részéről anyagi eredetű. Hogy nem hoztam tenyeremben az idegen hatalomtól mindenkinek a kongruáját, hogy idegen hatalom részére nem adhattam olyan bizonyítványt, amelynek alapiratairól én nem tudhattam., stb.) A megszállás első éveiben kialakult véleményünk volt az, hogy egyházkerületté nem szervezkedünk, csak ha ratifikálják a békeszerződéseket s kénytelenek leszünk megalakulni. Érvényesült is ez az álláspont 1923-ig, amikor a már megalakult két másik felvidéki kerület s az államhatalom is kényszerített az alakulásra. Ekkor püspökké választatott Bertók Béla s beiktatása 1923. június 7-én volt Munkácson s viselte is e tisztet 1939 nov. 2- ig, amikor a visszacsatolás folytán megszűnt egyházkerületünk. 1938. áprilisban meghalt Balogh Elemér dunáninneni püspök, a felvidéki református egyház konventi elnöke s ez időtől kezdve a konventi lelkészelnöki tisztet is betöltötte. Ez irányú munkássága azonban nagyon korlátolt volt, mert hivatalának iratait elődétől a rendkívüli viszonyok miatt át nem vehette, de azért sem, mert Csehszlovákia felbomlásnak jelei és eseményei szinte zuhanásszerűen követték egymást az 1938 nov. 2., illetőleg nov. 10-iki felszabadulásig. 1941. július 1-én nyugdíjba vonult s jelenleg Munkácson él, míg Isten élteti. Az O neve legyen áldott, ki erőt adott neki e vészes idők átélésére! * Kovács József Családi viszonyok. Születtem 1908-ban Nyíriben /Abauj m./ Édesapám ref. tanító, az ő édesapja tanítóképzőintézeti tanár volt. Előnevünk: Királydaróczi. Édesanyám Kőrössy Ilona, akinek édesapja Kőrössy (Danes) József lelkipásztor, anyai nagyapja Szádeczky Sámuel lelkipásztor volt. -56
