Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Beregi Egyházmegye

C3 BEREGI EGYHÁZMEGYE eo részben Munkácson. Érettségit tett Munkácson a kereskedelmi akadémiában 1934. június 20-án. Különbözeti (latin, filozófia prop.) vizsgát tett Munkácson a kereskedelmi akadémiában 1938. szeptember 23-án. Theológiai tanulmányának egy részét Losoncon, majd Debrecenben végezte, ahol 1940- ben segédlelkészi oklevelet nyert. Azóta állandóan Beregrákoson működik, mint segédlelkész. Beregrákos, 1942. június 25. * Beregsurány Palágyi István 1914. aug. 1-től Palágyi István előbb nagybányai, majd beregszászi segédlelkész választatott egyhangú meghívással lelkipásztorukká. Nevezett a cseh megszállással kettészakított beregi egyházmegye u.n. anyaországi részében előbb pénztáros-jegyző (1920-1931.). Ezután esperes és zsinati rendes tag (1931-1934.). Az egyházi közéletben dr. Gulácsy István egyházmegyei gondnokkal együtt nagyon sokat harcolt a lelkipásztorok puritán életéért - eredménytelenül. Palágyi István lelkipásztor 1918. aug. 27-én feleségül vette Miklós Jolánt, Miklós József (hasonnevű atyja gecsei lelkipászor volt) munkácsi állami iskolai igazgató és Balogh Gizella leányát. Ebből a házasságból születtek: Árpád. Született 1919. november 27-én (jelenleg a Debreceni egyetem IV. éves hittanhallgató). Keresztszülők: Szabó Károly nagybégányi lelkipásztor és neje Miklós Irén (Kér. akv. IV. R. 67-68. o.) Márta. Született 1922. július 23-án. (A nyíregyházi Leánykálvineumban végezte a tanítóképzőt, jelenleg Beregsurányban helyettesítéssel ideiglenesen megbízott tanítónő.) Keresztszülők: Szeles Sándor beregdaróci lelkipásztor és Székely Lajosné szül. Palágyi Erzsébet. (Kér. akv. IV. R. 71-72. o.) * Beregszász Szútor Jenő 1890. március 18-án születtem Szatmár megye Kölese községében, boldogult Szútor Endre és Zámbory Jolán házasságából, mint a család 9-ik gyermeke. Édesapám református lelkész volt Kölesében, kinek korai halála után 3 éves koromban árván maradtam. Özvegy édesanyám taníttatott az özvegy lelkésznek szűkös kenyeréből, mit némileg megkönnyített az is, hogy Isten jóvoltából elég jó tanuló voltam s így a református intézetektől különféle jótéteményeket is élveztem. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom