Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Érmelléki Egyházmegye

os ÉRMELLÉKI EGYHÁZMEGYE so

egyhangúlag elhívott a nagyszekeresi gyülekezet rendes lelkipásztorául. 1909- ben nyertem dr. Erőss Lajos püspök úrtól felszentelést. Mint fungens nagyszekeresi lelkész 1910-ben a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem jog és államtudományi karán absolutoriumot szereztem. Ezután megnősültem, Nagy Máriát, a kispaládi lelkész leányát vévén élettársul, egy gyermekünk született Melinda.

Nagyszekeresen 29 évet és 2 hónapot szolgáltam sok küzdelemmel és szenvedéssel. Az élet küzdelme soha meg nem alázott, s magasztos hivatásom teljesítése nem fárasztott, sem nem bántott, - hanem lelkésztársaimtól kellett sok-sok igaztalan méltatlanságot viselnem ami odáig fokozódott, hogy nagyszekeresi lelkészi állásomat elcseréltem a kokadi lelkésszel 1937. szept. 1-én, otthagyva szolgálati helyemet és szülőfalumat örökre! ettől kezdve Kokadon vagyok az érmelléki egyházmegyében, példát mutatva mindenekben és mint lelkipásztor szolgálva alázatosan Idvezítő uramnak a Jézus Krisztusnak halálom órájáig!

Kokad, 1942. augusztus hó

*

Magyarkéc

Balogh Imre

Balogh Imre született Ottományban 1842. április 9-én, felesége Müller Rozália, meghalt Hegyközpályiban 1936. dec. 12-én.

Balogh Imre szolgált mint s. lelkész Avasújvároson 1869. április 13. — 1872. augusztus 11-ig, Alsóábrányi rendes lelkész lett 1872. aug. 10-én - 1872. dec. 21-ig; 1872. dec. 21-től - 1921. július 1-ig pedig magyarkéci.

*

Kulcsár Dezső

Kulcsár Dezső született 1893. október 1-én Nagykárolyban; s. lelkész volt 1915. nov. 9. - 1917. július 1-ig Óváriban; 1917. július 1. - 1919. január 1-ig Patóházán, 1919. január 1. - 1921. július 1-ig Piskolton. 1921. július 1. - mostanáig rendes lelkész Magyarkécen

Magyarkéc, 1943. január 4.

*

207