Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Beregi Egyházmegye
«5 BEREGI EGYHÁZMEGYE so Barkaszó Fóris Endre Tiszabökényben született 1889. február 13-án. Szülei Fóris Miklós és Komáromy Eszter falusi birtokosok voltak. Atyja unoka testvére Fóris Lajos hodászi lelkésznek. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában elvégezvén Debrecenben lett gymnázista, majd Máramarosszigeten és Szatmárnémetiben tanul. Szatmárnémetiben a ref. gymnáziumban érettségizett, 1907-ben. Theologiát Debrecenben végez 1911-ben. Segédlelkész Tiszabökényben 1911 decemberéig, onnan Tarpára megy, hol 1914 júliusáig működik mint vallástanító segédlelkész és végzi az összes lelkészi teendőket, sőt mivel 1913-ban megszerzi a rendes lelkészi oklevelet, 1914 elején pár hónapig mint helyettes lelkész működik. 1914. július 1-től augusztus 31-ig Tiszacsécsén helyettes lelkész. 1914. szeptember 1-től Kovács Lajos szatmámémetii esperes mellé rendeli a püspöki hivatal, onnan 1915 májusában átmegy a szatmári gyülekezetbe Boross Jenő mellé segédlelkésznek. 1915. július 8-án Debrecenbe rendeli be püspök úr, hol Könyves Tóth Kálmán oldala mellett szolgál 1917. március 15-ig. Barkaszóra egyhangú meghivással választja meg a gyülekezete, ezen állásába 1917. március 18-án iktatja be Bertók Béla beregi esperes. Beiktatására elkísérik Debrecenből Dr. Baltazár Dezső püspök úrral élükön jó öreg főnöke Könyves Tóth Kálmán, Boér Károly vallástanár, Kolozsvári Kiss László segédlelkész, a debreceni presbitérium nehány tagja, ezzel a tényükkel talán azt akarván nyilvánítani, hogy hűségesen szolgálta az Urat a nagy debreceni gyülekezetben. 1917. június 25-én feleségül veszi Csányi Bertát, Csányi Lajos állampénztári főtanácsos és Muhy Berta szatmámémetii lakosok leányát. FIázasságukat 5 gyermekkel áldja meg az Isten (L. Szül. ad. 6. 7. 8. 9. 10.) ezek közül azonban kettő csecsemőkorban elhal (L. Hal. Ad. 8. 9.) A cseh megszállás alatt sok üldöztetésnek volt kitéve gerinces magyarsága miatt. Többször fogták perbe a hatóságok. Legutóbb 1935-ben azért, mert az elemi iskola ruszin tagozatában nem volt hajlandó a magyar református gyermekeket hittanra és kathekizmusra ruszinul tanítani. Több mint egy évig tartó eljárás után mikor is kongruájának, sőt lelkészi állásának elveszítése is fenyegette, végre is a helybeli görögkatholikus magyarok közbelépésére, kiket a cseh hatóságok mint ruszinokat tartották nyilván, mentették fel. Itteni működéséhez fűződik a világháború idején hadbavonult harangok helyett két új harang beszerzése, torony újrafedése, iskola újjáépítése és a két parókhiális telken a melléképületek részint újjáépítése, részint generális kijavítása. Most kerül sor az évszázados templom kijavítására és kibővítésére, mely munkának előkészületei immáron rendben is vannak, de a háborús anyagbeszerzési nehézségek hátráltatják az építkezés 13
