Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Bihari Egyházmegye
cs BIHARI EGYHÁZMEGYE £o theológiai tanfolyamot Debrecen, Sárospatak, Losonc, Kolozsvárott hallgatta, s. lelkész vizsgát Kolozsvárott, lelkészi oklevelet Sárospatakon szerzett. Két évig Nyíregyházán volt s. lelkész, utána 2 hónapig Kenézlő, 6 hónapig Nagyiétán, onnét jött Tóidra h. lelkésznek. Felesége Szikszay Irén, 1 gyermekük van Ildikó. * Váradles Hodor István kézdiszentléleki Hodor István 1925. dec. 1-től. Felesége Gregor Melitta szül. Nagykikinda. Gyermekei, Éva, szül. 1914. jan. 21., Ilona, szül. 1916. jan 15. Köröstárkányban, Bihar megye, István, szül. 1919. jun. 5. Budapesten. Lelkész szül. Kézdisárfalván 1882. júl. 21-én. /Háromszék vm./ Szülei, Hodor György és Bodor Rozália voltak. Házasságot kötött 1913. aug. 7. Aradon. Gymnáziumi tanulmányait a kézdivásárhelyi /Kanta/ gymnáziumban kezdette 1906-ban, tanulmányait Székesfehérváron végezte, ahol dr. Prohászka Ottokár megyés püspök által [római katolikus] áldozó pappá szenteltetett. Majd 1911. szept. hóban Debrecenben különbözeti vizsgát tett. 1912-1913. aug. 7-ig Kisperegen segédlelkész, majd onnan meghívás által rendes lelkésszé választatott Köröstárkányban. 1916. jan. 20-tól 1917. dec. 30-ig tábori lelkészi szolgálatot teljesített az orosz fronton, onnan visszatérve 1920. máj. 26-án Nagykakucsra pályázott, onnan meghívással Fugyivásárhelyre, onnan mai napig Váradlesen. Ez őrtálló helyen vészeltük át a román megszállás minden kálváriáját, sok testi bántalmak, hadbírósági vegzaturák és más erőszakosságokat kellett átélni. Anyagi összeomlást hozott 1930-ban az oláh földreform az egyház örökhagyományi lelkészjavadalmi földeket 50 kát. hold földet mind kisajátították, elviselhetetlen helyzetbe sodorták lelkészt s családját híveivel együtt. Az egyház a felszabadulás után is nyomorban küszköd miután egyetlen létkérdését jelentő örökhagyományi saját földjeit nem kaphatta ezideig vissza. Sőt mikor egyházi felsőbbhatóság, konvent utasítása szerint lelkész illetve presbitérium a községi magyar képviselő testület által vissza adott földjeit birtokba akarta venni az oláh lakosság mely fondorlattal és vesztegetéssel vétette el az egyház földjeit ma is feltámadásunk után hosszú pórázon érezvén magukat a magyar ekét kifordítatták a magyar földből. Sőt mikor 1942. év tavaszán e.m. ügyészünk véleményére ismét próbáltuk birtokba venni és a magyar életerőn meggazdagodott birkás gazdákat 159
