Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Alsószabolcs-Hajdúvidéki Egyházmegye
cg ALSÓSZABOLCS - HAJDÚVIDÉKI EGYHÁZMEGYE ío az infláció idején pár mázsa búza árából visszafizethettük az egy-ház 70 waggon búza árát kitévő, 140. 000 arany koronát meghaladó adósságát, épen olyan fájdalommal kellett szemlélnünk a közerkölcsiségnek s azzal együtt a valláserkölcsi életnek megromlását s kellett hordoznunk ebből kifolyólag az egyház és iskolafenntartás súlyos gondját. A házhely-juttatás során új telep létesült az anyaközség mellett 745 házhellyel, mely benépesülvén, ezen az új telepen új tanítói állások szervezéséről, új iskola épületről és felszerelésről kellett gondoskodni. 1928- ban egy 2 tanteremmel s 1 tanítói lakással bíró, 1931-ben pedig egy másik, ugyanilyen nagyságú iskolát kellett építtetnünk legnagyobb részben államsegélyből, mely építkezésből kifolyólag 9600 P. még ma is terheli egyházunkat. A templom tetőzetén sok pala megrepedt, befolyt, az iskolaépületek cseréptetőzete sok helyen becsurgott, az elavult zsindely és nádtetőket cserépfedésre átfordítani, az elrekvirált harangok helyett újakat szerezni, majd 1933-ban a templom belső, 1936-ban a templom és torony külső javíttatását, meszelését, illetve festését végeztetni sokkal nagyobb gond és teher volt most, mint régebben, rendezett viszonyok között, új építkezéseket eszközölni. Istennek legyen hála, mindezeket elvégeztük, megvalósítottuk s ha kölcsönt kellett is igénybe vennünk, de az egyház tartozása felét alig teszi ma annak, amennyivel a háború előtt tartozott s ennek is meg van a 100 %-os fedezete a kint levő és bekebelezett egyh. adóhátralékban. Ha mindezekhez hozzáveszem a mindennapi életnek ma amúgy is megszaporodott gondjait, akkor elmondhatom, hogy itteni működésem harc az általánosan tapasztalt erkölcsi romlottsággal, harc, küzdelem az anyagi nehézségekkel s ha mégis, ilyen körülmények között is, tudok rámutatni valamelyes eredményre, az érdem nem az enyém, hanem a könyörülő Istené, kinek legyen örökkévaló hála és magasztalás! * Lengyel Imre missziói lelkész Lengyel Imre ref. missziói lelkész született 1878. okt. 25-én Földesen, Hajdúvármegyében. Szülei Lengyel Mihály földbirtokos és Szabó Eszter, kiknek 9 gyermekök volt. Elemi iskolai tanulmányaimat Földesen, gimnáziumit Mezőtúron, a theologiát a Debreceni Ref. Theológián végeztem. Érettségi vizsgát tettem Mezőtúron 1898. június hónapban. I. lelkészképességi vizsgát 1903. szept.-, II. lelkészképességi vizsgát 1904. szept. havában tettem Debrecenben, ugyanott fel lettem szentelve és oklevelet nyertem 1909. június havában. Segédlelkész voltam 1903. szept. 1-től 1905. július 1-ig Kábán, 1905. júli. 1-től 1907. febr. 21-ig Füzesgyarmaton. Helyettes lelkész voltam 6
