Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT
Sorszám A tanár neve Évfolyam Félév Az előadott tárgy megnevezése Heti óraszám 6. Melegh Gyula rendkívüli tanár I. I. Alkotmány történelem 7 II. I. Bölcseleti jog 5 Összesen 12 III. II. Statisztika 6 II. II. Bölcseleti jog 5 Összesen 11 7. Dr. Kürthy Kálmán magántanár III. I. Törvényszéki orvostan 2 8. Szőllősy Antal magántanár Órái nincsenek feltüntetve Speciális kurzusok: Szilágyi István: Oklevéltan heti 2 óra Démoszthenész és Cicero heti 2 óra Szőllősi Antal: Bányajog heti 2 óra Szőllősy Miklós: Birtokviszonyok kifejlődése Magyarországon heti 3 óra Kapu József: Az állam és társadalom heti 2 óra Egy évtizeden át aztán a tantervben említésre méltó változás alig történt. 1885 májusában a debreceni püspökség közli a líceummal azon miniszteri rendeletet, melynek alapján „minden joghallgató, ki az 1882-83-as tanévvel kezdte pályáját, tanpálya alatt két 4 órás félévi collegiumot köteles történelemből hallgatni.” Ezért az 1885-86-os tanévben egy-egy félévben, heti négy órában a diákok művelődéstörténelmet és legújabb kori történelmi kurzust hallgattak. A két évvel később jóváhagyott és az 1888-89-ben bevezetett programban a művelődéstörténelem már nem szerepel és Európa legújabb kori történelmét is csak a „viszonylagosan kötelező” tantárgyak közé vették fel. A speciális kollégiumok anyagában bányajog mellett heti két-két órában a magyar erdőtörvényt, a magyar magánjog forrásműveinek és a XII Táblás törvény is mertetése szerepel.86 1888-ban egyébként a líceum építkezések céljaira az államtól 30.000 forintnyi segélyt kért. A minisztérium azonban ezt nem engedélyezte és kifejti: a pártfogóság a szigeti „.. .jogakadémiát, mely valódi szükséget úgy sem pótol, szüntesse meg s annak fenntartási alapját fordítsa a gimnáziumi épület kiépítésére...” A líceumi kormánytanács azonban ellentmond: „...a jogakadémiát fel nem adja, miután annak fenntartását közművelődési, nemzetiségi szempontból szükségesnek tartja, annak megtartásáért a legvégsőkig küzdeni hazafias kötelességének ismeri.”87 66
