Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT 1. A forradalom előtti örökség A forradalom leverését követő császári abszolutizmus az élet minden területére kivetítette hatalmát. A központi intézkedések betartásának ellenőrzése céljából az oktatás és nevelés terén mindenekelőtt alapos felmérést készítettek. A volt Máramaros megye területe a Kassán székelő kerületi főispánnak volt alárendelve. 1849 novemberében az alárendelt megyei elnök és kormánybiztoson keresztül feltett hat pontból álló kérdéskörben a tanintézet szerkezetéről, az iskolaépület nagyságáról és állapotáról, a rendelkezésre álló pénzügyi alapokról, az iskolában folyó oktatási és nevelési tevékenységről, az oktatók korábbi iskolai végzettségéről, szakmai és irodalmi tevékenységéről, ezek fizetési besorolásáról valamint a fizetések biztosításának módjáról kértek részletes jelentést. A pártfogóság által kitöltött válasz alapján a líceum főiskola, melynek alsóbb osztályaiba elemi fiúiskola is tartozik. „Az alsó tanpálya” kilenc éves. Az első négy osztályt az elemi iskola képezi, melynek keretében az első és második osztályos tanulókat egy segédoktató tanítja, aki közvetlenül a harmadik és negyedik összevont osztályokkal foglalkozó tanítónak van alárendelve. A gimnaziális osztály öt évig tart. Mindegyik osztállyal egy-egy személy foglalkozik. Ezek közül az első és második gimnáziumi osztályok oktatói a líceum főiskolai tagozatának hallgatói, tehát segédtanárok, a harmadik, negyedik és ötödik gimnáziumi osztályt pedig képesített tanárok oktatják. A líceum felső tagozatára kétéves bölcsészeti évfolyam és ennek betetőzését az ugyancsak kétéves jogi pálya képezi. Már a bölcseleti évfolyamok hallgatói is csak a gimnáziumi osztályokat sikeresen befejezett és levizsgázott volt diákok lehetnek, a jogi tanulmányokat pedig kötelezően meg kell előzze a két bölcseleti év elvégzése. A tanszemélyzet élén a líceum igazgatója áll, akinek személye 1838 óta, váltásos alapon, a bölcseleti és jogtudományokat előadó három professzor közül kerül ki. 1851-től áttérnek az igazgató személyének három évre történő kinevezésére. (Ettől az évtől kezdve ezt a tisztséget, újraválasztások utóbb kinevezés révén, több mint 40 éven át Szilágyi István töltötte be.) Az iskola épülete a XIX. század első éveiben épült egy emeletes kőépület, melyben 20 szoba van. Az iskola fenntartási költségeit egyes protestáns személyek koronkénti adakozásából fedezik.39 45