Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
II. AZ ISKOLA 1797 ÉS 1851 KÖZÖTT
Károlyig; aritmetikából az eddig tanultak elmélyítése; természetrajzból Mitterpacher alapján ásványtant; földrajzból Ázsiát; vallástanból a Hejdelbergi Catchesis elismédése és a zsoltároknak a III. latin osztálybeliekkel történő együtténeklése. A szónokiad (rhetorika) osztályban Cicero válogatott szónoklatait, Iulius Caesarnak a Gallok elleni háborúját, Salustrinust, Justinust, Titus Liviust és Plinius leveleit, közben Hassének a latin stílusról írott munkáját tanulják és a szónoklatot latinul gyakorolják. Ezek mellett aritmatikából az arányszámítást, hatványozást, gyökérvonást és kevés algebrát; történelemből a haza történelmét, római régiségeket; természetrajzból Mitterpacher ismétlése az ásványtanig; földrajzból Afrikát tanulják. A költészeti (poetica) osztályban Vergilius Bucolicait, Aeneis bizonyos részeit, Horatius ódáit, szatíráit, leveleit, Ovidiust olvassák, a latin prosodiát és különféle verselési formákat: időmértékes, hexameterek, disticonok - sőt ezeket gyakorolni is megkísérlik. Másrészt aritmetikából az algebrai szorzást és osztást, valamint a kocka- és gömbszeletekről; történelemből V. Károly utáni világtörténelmet; természetrajzból Mitterpacher alapján az ásványtant ismétlik; földrajzból Amerikát. A felsőfokú oktatásban a diákok tanulnak elméleti és gyakorlati matematikát (geometriát, trigonometriát, gömbszeleteket), logikát, pszichológiát, metafizikát, egyetemes enciklopédiát, pedagógiát, moralis filozófiát, egyetemes és hazai történelmet, statisztikát, görög és latin irodalmat (a latin irodalmon belül Vergiliust, Horatiusi, Cicerót, Phaedrust, Lucretiust, a görögön belül pedig az Újtestamentumot, Epiktetust, Anakreont, Moszkoszt, Biont, Theokrituszt, Pindaroszt, Homéroszt), a héber nyelvet és régiséget, esztétikát és stílusgyakorlást, fizikát, természetrajzot, egyháztörténetet, dogmatikus teológiát, exegetikát. A két professzor közül az egyik filozófiát, a másik teológiát, matematikát és filológiát oktat. A filozófiát három éven át, a matematikát, teológiát és egyháztörténelmet két éven át, a természetrajzot, fizikát és egyetemes történelmet négy esztendőnként egyszer, esztétikát, stílusgyakorlatokat, görög és latin irodalmat, exegetikát és a héber nyelvet évenként tanítanak. Hari idejében a tanrend úgy volt összeállítva, hogy négy év időszaka alatt a fentebb jelzett tudományok mindenikét a diák végighallgathatta és vizsgázhatott belőle. 1820-tól kezdődően a felsőfokú oktatás időtartamát öt évre változtatták. Ugyanekkor a vallási oktatást alsóbb szinten differenciálják. A két magyar és az első latin osztályban áttérnek a Dunántúlon már bevált „kis erkölcsi catechesis”, a második és a harmadik deák osztálynál marad a Hejdelbergi Catechesis, a két humán osztályban pedig áttérnek Márton István Erkölcsi Catechesisének oktatására. Másrészt a tantárgyaknak a professzorok közötti felosztása kérdésében is több ízben csere történt. Ebben a tekintetben a tanárok felkészültségéhez és érdeklődési köréhez igyekeztek alkalmazkodni.40 A felsőfokú oktatásban volt időszak, amikor az oktatók száma gyarapodott: ilyenkor leggyakrabban a szigeti lelkészek közül az egyik tanítást is vállalt, más esetül
