Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

VI. A LÍCEUM GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE

A gyülekezet megnevezése Légációs évek Légációk száma Megjegyzés 30. Patóháza 1865 1 31. Péterfalva 1863-1878 8 32. Pettyén 1871 1 33. Salánk 1865 1 34. Szentmárton 1865,1871 2 35. Szirma 1865 1 36. Szőllősvégardó 1864,1865 2 37. Tamásváralja 1863-1882 12 38. Taracköz 1864-1865 2 39. Técső 1863-1882 12 40. Tekeháza 1864-1865 2 41. Tiszakóród 1865-1874 3 42. Tiszakeresztúr 1862-1914 11 43. Tiszaújhely 1863-1882 12 44. Tiszaújlak 1862-1872 9 45. Tivadar 1863-1878 8 46. Udvari 1865-1879 7 47. Urmező 1864,1865 2 48. Vájná 1864 1 49. Verbőc 1865-1874 3 50. Visk 1862-1908 18 7. Az iskolaépület építéséről és berendezéséről A máramarosszigeti református iskola épületei kezdetektől a református temp­lom nyugati szomszédságában helyezkedtek el. Tudatosan használunk többes számot, mert annak az iskolaépületnek a helyén, melynek felépítéséről az 1625-ös Visken tar­tott partikuláris szinódus határozott, korábban már egy régebbi iskolaépületnek is léteznie kellett. Ez a régebbi épület, akárcsak az 1625 után megépült újabb, teljesen fából épült, zsindelyes fedélzetű lehetett. Több, mint egy évszázaddal később, 1730 novembere után ezt az épületet javíthatták és bővíthették. De a XVIII. század végére így is már düledezőnek és szűknek bizonyult. Az új épület felépítésének szükségéről már 1795-ben sokat beszéltek és ekkor az első költségvetés is elkészült. Az építés ügye aztán 1799 nyarán felgyorsult. A most megalakult „Nemes Reformata Gymnasium patronátusának” 1799. június 16-i gyű­lésének kezdetén leszögezték: „...az ifjúság dűlő félben lévő épülete helyett újat kell 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom