Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
V. A LÍCEUM KÖNYVTÁRA
Az utolsó témakörben tankönyvek, naptárok, folyóiratok, almanachok és más vegyes jellegű kiadványok találhatók 1823-ban a könyvtár átadásakor az 1001 nyomtatott kiadvány összesen 1538 kötetben állt a polcokon. A leltár ezeken kívül 23 kötet kéziratról, többségben korábban nyomtatott könyvek másolatáról tesz még említést. A felsoroltakon kívül, két gyűjtőcím alatt, összesen újabb 123 tételt 169 kötetben tartalmaz még. Ezek között három román nyelvű munka is szerepel. A XVIII. század végén készült leltárváltozatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy 1825-ig rengeteg régi könyv tűnt el.133 Az új leltárban a legrégibb nyomtatványként egy 1549-ben kiadott Arisztotelész-mű szerepel. Az előző leltárak négy legrégibb könyvét eladták, vagy a kölcsönzések során ezeknek nyomuk veszett. Kevés kivétellel az 1778-as tisztázatban található magyar kiadványokról is ez állapítható meg.136 Ebben a vonatkozásban az eltelt három és fél, négy évtized gazdái és könyvtárőrei rosszul sáfárkodtak a régi vagyonnal. Más vonatkozásban azonban előremutató és főként hasznos változásokra is felfigyelhetünk. A szám szerinti gyarapodáson túlmenően elsősorban azt tapasztaljuk, hogy az új leltárban szereplő művek mindenekelőtt a líceum falai között ez időben kibontakozó korszerű oktatási és nevelési tevékenységet voltak hivatva elősegíteni. A XVIII. század végéig a szigeti református iskola falai közül főként tanítók és lelkészek kerültek ki. Ezek felkészítése végett eddig a fő célt az ókori klasszikus görög és latin nyelv és műveltség és ezzel együtt alapos teológiai ismeretek elsajátítása képezte. Az európai felvilágosodás eszméinek térhódítása és a polgári fejlődés új feladatokat áhított az iskolák elé. Megnőtt a reáltudományok iránti érdeklődés. A líceum felsőbb osztályaiban jogot és filozófiát tanítottak magas fokon. Ez az új érdeklődés a könyvtári állomány gyarapodásában is nyomon követhető. Ebben a vonatkozásban jelezzük csupán, hogy a líceum könyvtárában a francia felvilágosodás Voltaire nyolc, Rousseau és D'Alembert egy-egy kötettel képviselik; a német filozófia korabeh csúcsát jelentő Kant kilenc137, míg Fichte és Spinoza egy-egy kötettel szerepelnek. Megtalálható a híres Napóleon-törvénykönyv, valamint a legmodernebbnek számító büntetőjogi szakkönyv 1809-es párizsi kiadása. Még a történelmi segédtudományok altémába sorolt könyvek is a gyakorlat felé történő kitekintést segítették elő. Ez utóbbi célt szolgálták egyébként olyan kiadványok is, mint a Házi kertész. Lovakat orvosló könyv és még több német nyelvű társuk is. Nagyon kevés a magyar szépirodalmi és irodalomtörténeti munka. Az azonosított könyvcímek közül ebben a vonatkozásban Gyöngyösi István Költeménves maradványai. Bőd Péter Magyar Athenas és Milton angolból fordított Elveszett paradicsoma képviselik a csúcsot. Csokonai nevével a „bibhopolium” által forgalmazott könyveknél találkozunk. Ennél többre értékelhető a magyar és idegen nyelvek iránti érdeklődést tanúsító szótárak gazdag választékának 112
