Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
IV. A LÍCEUM DIÁKSÁGA
sok voltak. Ennek az volt az oka, hogy a román és ruszin anyanyelvű I-IY. osztályos kisdiákok többsége ebben az időszakban is a szigeti római katolikus algimnáziumban koptatta a padokta. A zsidó diákok száma is magas volt, de többségüket a magyar anyanyelvűek közé sorolták. Az ő létszámukat a magukat izraelita vallásúaknak vallók között lehet azonosítani. Már az 1860-as évek adatai között megjelennek, de igazi gyarapodásuk az 1870-es években indul meg és ez egészen az általunk nyomon követett 1920-21-es tanévig tartott. Ez utóbbi iskolai évben 108 izraelita (most már fiú és leány) tanulója van az iskolának, de az 1875-76-os tanévtől gyarapodásuk szinte állandó volt. ettől a tanévtől a már jelzett 1920—21-es időszakig a gimnáziumi osztályokban évente több mint 64 izraelita vallású (hitű) tanulót találunk. Református felekezeti iskola lévén azt hihetnénk, hogy a szigeti líceum gimnáziumi osztályaiban mindvégig a helvét hitvallást vallók voltak többségben. A statisztikai adatok azonban mást mutatnak. Az 1873-74-es tanévtől kezdődően, ha a római és görög katolikus vallású tanulók létszámát összeadjuk, azt tapasztaljuk, hogy ezek összlétszáma a reformátusokét rendszerint meghaladta. Igaz, hogy az évek során a gimnazisták között evangélikus és helyenként unitárius vallású diákok is fellelhetők, de ha ezek adatait a reformátusok számával összevonjuk, még akkor is a nem protestáns diákok összlétszámánál alacsonyabb értéket nyerünk. A VII-es számú mellékletünkben található kimutatás szerint az 1871—72-es és az 1920—21-es tanévek között eltelt ötven éves időszakból az 1872-73-as, 1904-05-ös, 1909—10-es és 1918—19-es tanévekre (összesen négyre) a gimnazisták felkezeti megoszlására vonatkozóan nincsenek adataink. Ha ezeket leszámítjuk, a fennmaradt 46 évre vonatkozóan, a vizsgázott gimnazisták számának évi átlaga közel 310 volt. Közülük (kerekítve) 116 református (37,4%), 70 római katolikus (22,58%), 58 görög katolikus (18,7%), 60 izraelita (19,3%) és 6 evangélikus (1,9%). Az unitáriusok és a görög keletiek értéke gyakorlatilag elvész. Ezen a megoszláson belül az 1875-1889 közötti években a görög katolikusok aránya magasabb, míg az 1864-et megelőző években az izraeliták száma alacsonyabb. A gimnazisták születéső helyének a megállapításánál a VlII-as számú mellékletünk adatai az irányadóak. Az ezt megelőző 1851—1854-es években a szigeti líceumban összesen 133 diákot írtak be(A források jellege miatt itt nem az évenkénti megoszlás az irányadó). Közülük 54-en szigetiek, 42-en Máramaros megyeiek (a megyéből összesen 96), 13-an ugocsaiak, 9-en Szatmár megyeiek, 3-an közép-szolnokiak, 2-en belsőszolnokiak, ugyancsak ketten szabolcsiak, egy-egy diák pedig Abaúj, Bereg, Brassó, Gömör és Pest megyeiek voltak. A létszámot még két Ausztria és egy Galícia területén született tanuló egészíti ki. Adatok hiánya miatt az 1861—62-es, az 1871—72-es, az 1877-78-as és az 1882— 83-as tanévekből nagyon sokan ismeretlen erdetűek, ezért ezekre az évekre nem szá102
