Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)
„Péntekhegyi levelek”
összeírja - ha lesz elég papirosa és írószerszáma, hányféle kitüntetést, dekórumot és rendjelet osztogattak ott emberség és kenyér helyett. Hódoltsági sorsunkból következik, hogy nálunk is kifejlődött a Rendjel, kitüntetés és díszoklevél N. N. Már ennek is vannak élmunkásai és sztahanovistái. Sőt némelyek már abban versenyeznek, ki hord több jelvényt, zászlót, csillagot a gomblyukában. Valóságos rendjel eső hullott aztán most, hódoltsági létünk tizedik évfordulójának violáján. Kormányzatunk atyai gondoskodása kiterjedt a párt és az állam majd minden hűséges kiszolgálójára. Ez a rendjel eső vezette be a tulajdonképpeni április 4-iki ünnepségeket. Nem maradhatott ki ebből egyházkormányzatunk sem. így kaptál te is Imrém valamiféle vörös csillagos, vörös szalagos érdemrendet. Egyszerű fekete paláston - vörös csillagos munkaérdemrend! Messzevilágító jel arról, hogyan bolsevizálódik a magyar református egyház... Félj aj dúlva kérdjük: nem közeledik-e az idő, amikor a betlehemi csillag helyébe - szovjet csillagot tétet egyházkormányzatunk templomaink ormára? Hiszen, ha a papok boldogan viselik az ötágú csillagot, miért ne világítanának tornyainkon is a vörös csillagok?... Végeredményben ugye Imrém - a betlehemi csillag Krisztus felé, az ötágú csillag pedig a „paradicsom” felé mutat! Igazad van, amikor azt mondod, hogy az előttetek járt egyházi nemzedék is elfogadta az államtól a kitüntetést. Viszont szeretném, ha te is egyetértenél velem, hogy éppen nem volt apostoli vagy evangéliumi a kegyelmesített püspöki cím, vagy a méltóságos esperesség! Nem is beszélve azokról a kisebb-nagyobb keresztekről, címekről, rangokról, amelyeket az a régi Magyarország is bőkezűen osztogatott még papoknak is. Akkor is elfogadták a rendjeleket, most is elfogadjátok azokat. Van azonban egy mélyreható különbség ama tegnapi Magyarország és a mai Magyarország rendjel-esője között. Akkor - régen - adták a rendjelet, a címet vagy a keresztet minden további nélkül. Ha valaki ma megkapta a rendjelet - holnap már a családi ereklyéi közé rejthette. Az élet ment tovább. - Másként van azonban ma! Ennek a mai rendjelnek súlyos előzménye van és még súlyosabb következménye! Ezért a vörös csillaggal díszített érdemrendért igen nagy szolgálatokat kellett végezni a kommunista állam felé. Valamit tagadni, eladni, kiárusítani, átfesteni, ebek harmincadjára juttatni. Vért, verítéket, adót, beszolgáltatást kisajtolni. Vágyeseményeket megtagadni, kiölni, lelket rontani, múltat gyalázni. Nem adják ma olcsón az érdemrendet Imrém! Kívánnak is ezért aztán valamit. Nem lehet a vörös érdemrendet elrejteni. Azt viselni kell! Azzal szolgálni 88
