Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)
„Péntekhegyi levelek”
Elnök úr kérem! (Péter Jánosnak) Püspök Úr! Őszintén megvallom, nem szívesen írok Önnek. Jó előre tudom, hiábavaló minden jó tanács, felvilágosítás, kérés. Ön kérlelhetetlen és megközelíthetetlen ember. Csak ritkán tolja fel a sisakrostélyát s akkor lehet meglátni ezeket a vonásokat. A keménység és a hajthatatlanság szintén egyéniségének jellemzői. Fájdalmas csupán az, hogy benne van egyéniségében a hatalmasság előtti meghódolás, teljes megadás és kiszolgáltatottság. Valaki úgy jellemezte: olyan mint valami janicsáraga, aki felfelé csúszikmászik, alárendeltjeinek pedig sem a bőrét, sem a becsületét, még az életét sem kíméli. Talán egy kissé torzító ez a jellemzés. Mégis, a mai magyar református egyháznak ön a legtipikusabb janicsar-pasája. És mert önt ilyennek ismerik a hatalom birtokosai, - a janicsárokat a legveszélyesebb feladatokkal szokták megbízni - (ezért is kap ön „veszélyességi pótlékot” a kommunista államtól) - mondom, ezért vannak olyan megbízatásai, kiküldetései, amelyek a legélesebben ellenkeznek a püspöki palásttal. Bár ön ezt a palástot igazán nem túlságosan koptatja - amint azt immáron az egész világ látja. Itt volt most ez a IV. Békekongresszus. Hát persze, hogy beválasztották önt az elnökségbe! Azok közé, akik a mai Magyarország bolsevizálásának élmunkásai. Ne tessék most az ún. pártonkívülieket emlegetni. Hogy azok is ott voltak. Lehet, hogy néhány jámbor pártonkívüli átcsúszott ezen a nagyon szigorú rostán, amelyen megrostálják az effajta küldötteket. De az elnökségbe?! Nem! Oda már csak olyanok juthatnak be, akik ténylegesen és tevőlegesen részt vették a magyar lélek megrontásában, szovjetizálásában. Abba az elnökségbe Püspök úr, csak ilyen „teljesítmény” elismerése jutalmául lehetett bejutni. De ez még nem volt minden. Az elnökség tagjai legfeljebb abban különböztek a többi kiküldöttől, hogy ott ültek az elnöki emelvényen. Jobban szemükbe sütöttek a Jupiter-lámpák. Inkább rákerültek a filmszalagra, mint egyéb kiküldöttek. És hát: előre tapsolhattak, doboghattak, éljenezhettek. Püspök úr azonban kiemelkedett emez elnökségi tagok sorából. Valóságosan elnökölt is! Vezette a magyarországi bolsevisták úgynevezett 53
