Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)
„Péntekhegyi levelek”
De sehol se bukkant elő valami megfogható a szovjet-angol, a jugoszlávfrancia, meg a szovjet-francia kormány nyilatkozatokból. Pedig ez a Kálvin francia volt - dörmögte Balambér. Neki igazán illett volna megemlékezni az ilyesmikről ha már az esperes úr is fontosnak találja azokat. Új rácsra nem telt a kongruából, meg a „nesze semmi fogd meg jól” helyi javadalmából. Kellett a forint pelenkára, meg gumi nadrágra. Rádiója kilenc csöves volt: a kilenc ároni nebuló. így aztán Balambér elmaradt a világtól, de nem az evangéliumtól. Ezt hirdette teljes odaadással, nem kis tudománnyal. De a szovjet-francia nyilatkozat, igazán nem jutott el a nyírcsicsói parókiára. Másnap pedig menni kellett s tán odaállani a főtiszteletű esperes-professzor úr elé! Mit is fog mondani, ha megkérdezik? Szinte tudta, hogy megkérdezik. Mit mondjak? - rágódott Balambér. Álmatlan éjszakáin is csak az gyötörte. Mit mondjak? Eszébe jutott régi diákélete, amikor a rossz diákok egyetlen mondattal próbálták kivédeni a számadást: Tanár úr, készültem! Tanár úr, készültem! Igen! Ez jó lesz! - döntött jó Balambér. Ha kérdez csak ennyit mondok: Professzor úr, készültem! Mert való igaz, hogy készültem. Átnéztem a parókiális könyvtárat. Meditáltam. Gondolkodtam. Sőt, könyörögtem, hogy megvilágosíttatást nyerjek a szovjet-francia ügyben. S Balambér jól sejtette. Hívatták az espereshez. Halott fehéren, de teljes elszántsággal lépett a párnázott ajtó mögé. Meg se várta a kérdést, már hadarta: Professzor úr kérem, ftű professzor úr, készültem! Mire készültél? - kérdezted Balambértől. Mire ő így: a szovjet-angol, a jugoszláv-francia, a szovjet-francia, a Rákosi Mátyás május 18-iki beszédére, a ...Professzor úr, én készültem, becsületszavamra készültem! Tovább nem bírta. A mentők vitték el szegényt... Látod Béni! - ilyesmit követelsz a lelkipásztoroktól, Rákosi Mátyást meg a szovjet-jugoszláv kérdést. Mintha soha nem hallottad volna: valaki vallást tesz énrólam az emberei előtt, én is vallást teszek őróla az én menynyei Atyám előtt. Péntekhegy, 1956. június 6. * * * 399
