Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)
„Péntekhegyi levelek”
Van itt aztán más baj is. Baj van püspök „atyánk szájával” is. Ugyebár az egészen természetes, hogy a tiszavidéki püspöknek van kalucsnija meg parapléja, nylonzoknija és kravátlija, meg más egyéb személyi szükséglete. De hogy pót-szája, helyettes-szája, sokszorosított-szája, albérletbe kiadott szája volna, - Tiborkám édes! - érezd meg, ez túlzás. Ha te vagy a püspök szája, akkor bizonyára van neki pót-szája, pót-füle, pót-orra (illő tisztelettel kérdem zárjelben: melyik orra nyúlnék meg, ha történetesen a legdicsőbb hadsereg elhagyni kényszerülne honunkat? Talán bizony Pótor-e?!) Ha van pót-orra, akkor van pót-keze, pót-lába, és pót-miegyebe is. Ne folytassuk. Csak egy szégyenteljes igazságot halljunk meg ebből a kijelentésedből. A mai magyar református egyház, amelyik udvari egyháza a hatalomnak, - kifejlesztette az udvaroncok gyülekezetét. Van már közegyházi udvaroncstílus: mézes-mázas, csepegő, hajbókoló, talpnyaló beszéd-mód. S te vagy Tibor ennek a kultusznak felkent főpapja. Magyar református „Amáziás”, akire ráillik a prófécia: „Feleséged paráznává lesz a városban...”. (Ámós 7:17.) Péntekhegy, 1956. május * * * Ö-ö-ö! (Pákozdy Lászlónak) Kedves László! Igazán nem mindennapi találkozásunk volt a minapi lelkésztestületi gyűlésen. Pedig amolyan megszokott, sablonos ígéretet takargatott a hivatalos menetrend. Békefi Benő lett volna a főelőadó. Kozma Jancsi csak afféle körítésnek volt szánva. Mindjárt az ülés elején kiderült, hogy Béni valami „kivizsgáláson” van Pesten. És te leszel gyűlésünk előadója. Forgószínpad nevű világunkban az ilyen változás nem meglepetés. Mégis jó volt, hogy te jöttél. A sok theologiai elsötétítés után Béni, no meg Molnár Bálint - ebben nagy mester - kapott a nyírségi traktus egy kis világosságot. Tudod Lacikám, ez a traktus valósággal szomjúhozza a világosságot. Él-egyházmegyének, minta-traktusnak mondottak bennünket. A valóságban theologiai dilettánsok gyakorló terévé lettünk. Béni ugyanis nem theologus. Valamikor lehetett kitűnő evangélizátor. Mire élete delére érkezett, már csak tör392