Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)
„Péntekhegyi levelek”
nyeztek, mert így adatott nékik. És ugyanakkor nem hódoltak Ön előtt! Ez lett a vesztük. Mert az Ön palástos gazdája teljesen azonosul az Ön véleményével, tanácsával, besúgásával vagy éppen bosszúszomjával. Atyafiak helyett - mostanában - ügyfeleket látnak a püspöki hivatalba érkezőkben. Emberek helyett tárgyakat. Lelkipásztorok helyett cselédeket. Ügyek és sorsok helyett aktákat. Ez az eltárgyiasulás - rossz ez a kifejezés, de nincs jobb erre az iszonyatos folyamatra - egyházunk romlásának egyik félelmetes jele. Ne keresd mai magyar református lelkipásztor a püspöki hivatalban a Lélek jelenlétét! Óh, dehogyis találod meg az Evangélium levegőjét. Szeretetet vársz, a szeretet melegét, mert odakünn a világban olyan dermesztő hideg van, itt, a püspöki hivatalban a lenézés, az elutasítás, a gúny jégcsapjait veheted a kezedbe. Malária „nővér” két kézzel nyújtja feléd ezeket. Azért mégy oda, hogy segítséget, gyámot, vigaszt, bátorítást kapj? Csalódni fogsz, Testvér! - s úgy beleutálkoztál ebbe a hivatalba, hogy többé még közelébe se mégy. Mindezt elintézi és segít erre Malária „nővér”! Mindennek ellenére, hangozzék el pár védelmező szó is Ön mellett. Nem Ön a hibás, hogy így zajlik az élet a tiszavidéki kerület püspöki hivatalában. Ön csak nyomorult eszköz! Eszköz annak a Péter Jánosnak a kezében, aki mindenben újat akar kezdeni. Az a fertőzött, lázzal, remegéssel, bacilussal terhes levegő - az ő terve, vagy jobban mondva: másolása, így csinálja az ő mai új világa. Hogy is csinálhatná ő másképp? Azon a miazmás, fülledt püspöki hivatali levegőn, hadd törjön át az Ige hangja és hozzon tisztulást ott és Önben - tisztelt megszólíthatatlan - az I. Péter 3:3-5. versek szerint, melyekben élet van! Péntekhegy, 1956. április 13. * * * (Paczolay Györgynének) Kedves Tiszteletes Asszony! Ivettel találkoztam minap a Kollégium tövében. Ahogy elébem sudárodott, eszembe jutott a legutóbbi találkozásom vele. Nagykőrösön - 1949-ben. Akkor még kislány volt Ivett s egy nagy hajas babát dédelgetett. 379
