Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Balla István, Macsola, Beregi em
Balla István Macsola, Beregi em. 1909 aug. i-én születtem Ungváron (Ung vármegyében). Az el. és középiskoláimat Ungváron végeztem 1927-ben az utolsó magyar reál-gimnáziumban. Innen Losoncra kerültem a Theológiára. 1929-ben igen súlyos tifusszal Budapestre kerültem a Szt. László járvány kórházba, ahol 6 hónapig feküdtem s onnan kikerülve egy negyed évig a budapesti ref. theológiára jártam. Mivel a betegségem után gyógyulásra és megerősödésre lett szükségem egy félévi betegszabadságot kaptam,de azt Losoncon töltöttem el. így vesziteni kellett s csak 1935 január 22-én tettem le a második lelkészképesitő vizsgálatot és szereztem oklevelet. 1932. julius 13-ától 1932 november 21-ig Salánkon teljesitettem s.lelkészi szolgálatot. (Máramaros-Ugocsai e.megye).-1932. november 21-től 1934 julius 8-ig Eszenyben voltam, mint s.lelkész (Ungi e.megye).-1934. junius 8-tól 1935 április 14-ig Nagygéresben voltam esperesi s.lelkész (Alsó-zempléni e.megye).-1:935 április 14-től 1936 junius 26-ig Csarnahón voltam, mint megválasztott rendes lelkipásztor. 1936. junius 26-tól 1941 október i-ig Bótrágyon működtem, mint rendes lelkipásztor.—Mivel az államfordulat után az 1918-előtti dijlevelek lettek mindenütt helyreállitva, igy a bótrágyi állami fizetés olyan jelentéktelen csekély összeg lett, amiből családomat teljesen képtelen voltam fenntartani, annyival is inkább mivel az egyháztól járó fizetés a cseh megszállás ideje alatt oly sok változáson ment keresztül, hogy az a megélhetést nem biztosithatta. A kongrua revizió kérése 1939-194i.ig hiábavalónak bizonyult, ez kényszeritett bele, hogy az 1940 óta cserére Ítélt macsolai lelkipásztorral, Horváth Győzővel cseréljek.-1941 október i-étől Macsolán működök, mint rendes lelkipásztor.A cseh megszállás ideje alatt tanúsított magatartásomért, többször letartóztattak, 1938-ban pedig börtönbe zártak s csak a felszabaduláskor menekültem meg, — Őfőméltósága a Kormányzó Ur a nemzetvédelmi keresztet adományozta nékem. 1939 november 22-én Debrecenben lévő lelkész-szenteléskor a lelkész-szentelési oklevelet megkaptam.-51
