Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Fóris Endre, Barkaszói, Beregi em
Fóris Endre Barkaszói, Beregi em. Tiszabökényben született 1889. február 13.án. Szülei Fóris Miklós és Komáromy Eszter falusi birtokosok voltak. Atyja unokatestvére Fóris Lajos hodászi lelkésznek. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában elvégezvén Debrecenben lett gymnazista, majd Máramarosszigeten és Szatmárnémetiben tanul. Szatmárnémetiben a ref. gymnáziumban érettségizett, ipoyben. Theologiát Debrecenben végez i9ii.ben. Segédlelkész Tiszabökényben 1911 decemberéig, onnan Tarpára megy, hol 1914 júliusáig működik mint vallástanitó segédlelkész és végzi az összes lelkészi teendőket, sőt mivel 1913.ban megszerzi a rendes lelkészi oklevelet, 1914 elején pár hónapig mint helyettes lelkész működik. 1914. julius i.töl augusztus 31.ig Tiszacsécsén helyettes lelkész. 1914. szeptember i.töl Kovács Lajos szatmárnémetii esperes mellé rendeli a püspöki hivatal, onnan 1915. májusában átmegy a szatmári gyülekezetbe Boross Jenő mellé segédlelkésznek. 1915. julius 8.án Debrecenbe rendeli be püspök úr, hol Könyves Tóth Kálmán mellett szolgál 1917. március 15-ig. Barkaszóra egyhangú meghivással választja meg a gyülekezete, ezen állásába 1917. március 18.án iktatja be Bertók Béla beregi esperes. Beiktatására elkisérik Debrecenből Dr. Balthazár Dezső püspök úrral élükön jó öreg főnöke Könyves Tóth Kálmán, Boér Károly vallástanár, Kolozsvár Kiss László segéglelkész, a debreceni presbitérium nehány tagja, ezzel a tényükkel talán azt akarván nyilvánitani, hogy hűségesen szolgálta az Urat a nagy debreceni gyülekezetben. 1917. junius 25-én feleségül veszi Csányi Bertát, Csányi Lajos állampénztári főtanácsos és Muhy Berta szatmárnémetii lakosok leányát. Házasságukat 5 gyermekkel áldja meg az Isten (L. Szül. ad. 6. 7. 8. 9. xo.) ezek közül azonban kettő csecsemőkorban elhal (L. Hal. Ad. 8. 9.) A cseh megszállás alatt sok üldöztetésnek volt kitéve gerinces magyarsága miatt. Többször fogták perbe a hatóságok. Legutóbb 1935-ben. azért, mert az elemi iskola ruszin tagozatában nem volt hajlandó a magyar református gyermekeket hittanra és kathekizmusra ruszinul tanitani. Több mint egy évig tartó eljárás után mikor is kongruájának, sőt lelkészi állásának elveszitése is fenyegette, végre is a helybeli görögkatholikus magyarok közbelépésére, kiket a cseh hatóságok mint ruszinokat tartották nyilván, mentették fel. Itteni működéséhez fűződik a világháború idején hadbavonult harangok helyett két uj harang beszerzése, torony ujrafedése, iskola ujjáépitése és a két parokhiális telken a melléképületek részint ujjáépitése, részint generális kijavitása. Most kerül sor az 73
