Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Szútor Jenő, Beregszászi, Beregi em
SzűtorJenő Beregszászi, Beregi em. ** 1890 március 18-án születtem Szatmár megye Kölese községében, boldogult Szútor Endre és Zámbory Jolán házasságából, mint a család 9-ik gyermeke. Édesapám református lelkész volt Kölesében, kinek korai halála után 3 éves koromban árván maradtam. Özvegy édesanyám taníttatott az özvegy lelkésznék szűkös kenyeréből, mit némileg megkönnyitett az is, hogy Isten jóvoltából elég jó tnuló voltam s igy a református intézetektől különféle jótéteményeket is élveztem. Iskoláimat, illetve elemi iskolai ismereteimet a kölesei és a beregdédai református elemi iskolákban szereztem, melynek négy osztályát elvégezve, Édesanyám a szatmári református gimnáziumba Íratott be. Ott szereztem meg az érettségi bizonyítványt is 1908 junius havában. Középiskolai tanulmányaim befejezése után a theológiát a debreceni theol. akadémián végeztem s ott szereztem meg az első lelkészképesitö bizonyítványomat it. Ennek végeztével a theol. akadémiától kapott 1000 koronás stipendiummal az 1912/13 iskolai évet, azaz két egyetemi félévet a schweizi bázeli egyetemen hallgattam. Külföldről hazajőve, a Torontál megyei Nagykikindán lettem segédlelkész, hol mindössze az 1913-dik év második felét töltöttem, mert I9i4januárjában a nagybányai lelkész úr hivott el maga mellé segédlelkésznek. Alig félévi itt-tartózkodás után, 1914 júniusában a beregszászi gyülekezetbe kaptam meghívást, hol 1914 julius i-töl 1916 május 15-ig voltam segédlelkész, amikor is a Bereg megyei Nagylónya község hivott el rendes lelkészéül. Nagylónyán is csak rövid három és fél évet töltöttem, mert boldogult elődöm, Kallós Tivadar elhalálozása után 1919 decemberében a beregszászi gyülekezet hivott meg lelkészéül, s ezt az állásomat 1920 február i-én foglaltam el. Azóta Isten segedelmével itt teljesítek szolgálatot, melyet időközben csupán az zavart meg, hogy 1923 év áprilisában a cseh hatóságok kiutasítottak és karhatalommal áttettek a triánoni határon. 8 hónapi kényszerű távoliét után 1923 decemberében sikerült ismét visszatérni gyülekezetem körébe, mely ez idő alatt őszinte szeretetének megható tanujelét adta. A cseh megszállás nehéz éveit az egyház külső és belső építését illetőleg sikerült eredményesen kihasználni. Isten segedelmével felépítettük 1.200.000 cseh korona költséggel az 1918 évben leégett templomunkat és tornyunkat, melyeknek csak kormos falai meredeztek az ég felé. Üzleti alapon építettünk egy három
