Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Petneházy Gyula, Mezőkaszony, Beregi em
Petneházy Gyula Mezó'kaszony, Beregi em. AO Születtem 1901 szeptember 4-én Hetyenben (Bereg megye). Édes atyám Petneházy Gyula közép birtokos, édes anyám Sütő Mária. Szüléimét korán elveszitettem. Előbbit 1921 május 24-én, utóbbit 1917 február 22.-én. Az el.iskolai tanulmányaimat (I—V. o.) szülőfalumban, Hetyenben végeztem. A középiskola I—IV. o. a beregszászi m. kir. áll. főgimnáziumban, majd a VII és VIII o. a Tarpára menekült beregszászi m. kir. áll. főgimnáziumban végeztem el, hol 1921 julius 14-én érettségi vizsgát tettem. Ezután a debreceni Tisza István Tudományegyetem theologiai fakultására iratkoztam be, de 1921 szeptember hó 30-án családi ügyeim intézése végett szülőfalumba Hetyenbe tértem vissza, mikor is a megszálló cseh hatóságok emberei letartóztattak és katonai szolgálatra vonultattak be. így theologiai tanulmányaimat meg kellett szakitanom és azt csak 1923 februárjában folytathattam, illetve kezdhettem újra. 1927 február 7-ik napjától Tiszapéterfalván teljesítettem segédlelkészi szolgálatot s majd oklevelem megszerzése után 1931 junius 14 óta Mezőkaszonyban működök, mint lelkipásztor. Házasságot 1931 junius 10-én Tiszapéterfalván kötöttem Bocskor Ida oki. áll. óvónővel, aki ma a mezőkaszonyi áll. óvodánál működik. Házasságunkból 2 gyermekünk született, István 1932 március 3-án és Mária, Ida 1936 február 19-én. A megszállás ideje alatt előbb állampolgárság hiánya, (édes atyám Petneháza községben, Szabolcs megye született) majd a Tarpán szerzett érettségi bizonyitványom külföldinek minősitve államsegélyben nem részesültem. Megélhetésemnél a nagyon nehéz anyagi körülmények között élő gyülekezetem áldozatkészségére voltam utalva. Mivel köztem és a gyülekezet között a lelkikapcsolat meg volt, gyülekezetem nemcsak megélhetésemről, hanem minden más egyházi szükségletről gondoskodott. így Isten segitségével generáljavitásban részesíthettük 1936 évben több mint 30.000 cseh korona költséggel a lelkészlakást, templomot és pótolni tudtuk a világháború idején elreqvirált 12 mm. harangunkat. 1938 szeptember 24-én cseh általános mozgósítás napján a cseh 12. tüzér ezredhez vonultam be, onnan október hó közepén bocsátottak el gyülekezetem kérelmére. Október 30-án, vasárnap reggel, mint magyar embert a cseh katonai hatóság letartóztatott, bántalmazott s ennek következtében egészségemet elveszitettem, de Isten kegyelméből az 1938 november 9-én bekövetkezett szabadulásom óta még végzem a nekem adott munkát. Mezőkaszony 1942 junius 29. Petneházy Gyula ref.lelkipásztor. 150
