Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
Ezt a Cerest először a görögök tisztelték a legnagyobb vallásos odaadással, kizárva minden görögül nem beszélőt, majd aztán mégis a rómaiak is, akiknek ezt a görögök megengedték, Attika vidékének Eleuszisz falujában, amely alig néhány mérföldre van Athéntől. Az ott Ceresnek bemutatott áldozatokat |ivcnT|pia-nak nevezik a puo - claudo (bezárok) passzív praeteritumának 3. személyéből - pepuaTcu - mondták így őket, mert a templom zárt kapui mögött ünnepélyesen és odaadással ünnepelték ezeket. Náluk semmi sem volt szentebb és vallásosabb a görögöknél, innen van az, hogy a rá vonatkozó nézeteket és tiszteletet szembe merték szegezni Krisztus tanításával és annak szent intézményeivel. A görög szerzők előadják, hogy ez a Ceres tanította meg elsőként a földművelésre Attika lakóit s a törvényeket és a jogszolgáltatást is ő találta fel. Innen van Ovidius Átváltozások 5. könyvében 341. skk. soraiban: Prima Ceres unco terram dimovit aratro Prima dedit fruges alimentaque mitia terris Prima dedit leges. földbe a görbe ekét legelőbb a Ceres keze nyomta, búzát ő legelőször adott, szelíd étket először, törvényt ö legelőbb... (ford. Devecseri Gábor) Ezután a költők azt a történetet adják elő, hogy az ő lányát, Proserpinát Pluto rabolta el, akit maga az anyja, miután az Aetna tüzében meggyújtotta fáklyáját, az egész világon keresett, s miután végül megtudta, hogy az alvilágban van, úgy egyezett meg Iuppiterrel, hogy Proserpina az év fele részében az alvilágiak között legyen, ám a másikban az égiek között. És maguk a görögök az eleusziszi misztériumokban semmi mást nem hoznak fel ünneplésük okaként, mint hogy a görögök a termények feltalálása miatt tisztelik őt, és hogy Proserpina elrablása képszerűen adatott elő. Ámde biztosnak látszik, hogy ezek a misztériumok valami magasztosabbat is tartalmaztak. Ezeket elsőként az athéni király, Erikhtoniosz alapította, aki ide Egyiptomból a nagy éhínség idején terményekkel együtt érkezett meg. Tanúsítja ezt Diodórosz Siculus a Történeti könyvtár 5. könyvében. Ez teljességgel hihetővé teszi, hogy olyasmit alapított ő, amit Egyiptomban tiszteltek és ünnepeltek. És valóban, nagymértékben megegyeznek ezek a misztériumok azokkal a szertartásokkal, amelyekkel Egyiptomban íziszt tisztelték. Tanú erre Lactantius, I. 79
