Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

Volna-e más, ki a végetlen birodalmat uralni tudná, s képes volna a gyeplőt fogni kezével, Megszabná az egek forgását és a virágzó S termő földeket aetheri láng melegével itatná?

................dörgő villámmal hasogassa, esetleg

Még a saját hajlékát is feldúlja, a pusztán Visszavonulva dühöngjön, s vaktában hajigálva Fegyvereit, kikerülje a bűnöst, s sújtsa a jámbort?

(ford. Tóth Béla)

Tempestas A tempestast a következőkben láthatólag az emberekre tartozó dolgokra, azok fölkavart állapotára használja, nem pedig a levegő felkavarodására, azt ugyanis a tűzvész, a hajótörés, a járvány és mások tekintetében írják.

Nequitia Elvont a konkrét helyett, a semmirekellő emberekre.

Numquam mereretur Phalaris et Dionysius regnum (Phalaris és Dionysius sohasem jutott volna trónra) Phalarisz az agrigentumiak szörnyűségesen kegyetlen uralkodója, aki emellett az újfajta büntetésnek egy vad eszköze, az ércbika felett rendelkezett, akit egy bizonyos Perillosz mesterkedett össze; ebbe miután beldugták az elítélteket s tüzet vetettek alá, azok ökörbőgést hallattak. A mester ezért az alkotásért nem csekély ajándékra számított. A zsarnok parancsára a bikába vettetvén először adott mintát szaktudására. Maga Phalarisz pedig, 16 éven át tartó kegyetlen parancsuralmat követve, miután alattvalói elfogták s ugyanabba a bikába, mellyel másokat megégetett, bezárták, élve hamvaszttatott el. L. Valerius Maximus 9. könyv 2. fejezet, luvenalis /VIII. 81 sk./ ezekre a dolgokra utalt, amikor ezt mondta.

Phalaris licet imperet ut sis Falsus et admoto dictet periuria tauro

Hamis esküd bár követelje Ott Phalaris, s a bikát odahozva ijesszen a rosszra.

(ford. Muraközy Gyula)

Dionüszioszról, Szicília zsarnokáról, akinek fénykora a 103. olümpiasz előtt volt, meg lehet tekinteni Cicerónál, Az istenek természete III. könyv /34. fejezetét/. Az isteni gondviselést

73