Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

Isteneink természete azzal jár ugyanis, hogy életüket békés nyugalomban töltik örökké, Emberi dolgoktól végképpen visszavonulva, Menten minden bajtól, nem fenyegetve veszélytől, Bízva saját erejükben mit se törődve mivélünk. Nem bánják bűnünk, nem nézik az érdemeinket. (ford. Tóth Béla) 5. Mivel az isten a világgal nem törődik, azt is állítani kell, hogy nem léteznek segítői, melyeket szellemeknek vagy démonoknak neveznek, melyek, ha léteznének, nem lenne annyi zavar a világban. Tehát mindannyian hazudnak, akik azt mondják, hogy nekik szellemek jelennek meg, ezeket a hiú képzelet csapta be. De az álomból való jóslás, a jóshelyek és a jósszavak is teljességgel a papok csalásai és gazságai. Sok támogatásra talált ez a tétel a sanyargatott sorsú emberek között, akik ezen a címen a vallásról szóló egész tanítást a lehető legmélyebben megvetették. Celsus epikureus filozófus arra is merészkedett, hogy Krisztus urunk csodáit, jósszavait és jóslatait ezekre a saját alaptételeire vonatkoztassa. 6. Tehát a világban minden következményt és jelenséget az atomok összekapcsolódásából és elválásából kell magyarázni, ezek következnek be minden dologban világszerte. 7. A csillagok tüzes létezők, és a többieknél előbbre való maga a Nap, mely egy lámpás nagyságban ragyogó részében tüzet tartalmaz, ezt nyílásokon át mindenfelé szétszórja. 8. A halál az érzékeléstől való megfosztás a lélek távozása miatt, mely a legfinomabb és gömbölyű atomokból áll. Ugyanis a lélek távozása után szétszóródik, és mi a halál után semmik sem vagyunk. Innen hiábavalók az alvilági félelmek; mindaz, amit ezekről a hagyomány tart, mesék. Ez a híres nyugalom, amelybe Epikurosz el akarta juttatni az övéit, melyről Lucretius az V. könyv elején / 9 skk./ ezt írja: Deus ille fuit deus inclute Memmi Qui princeps vitae rationem invenit eam, quae Nunc appellatur sapientia, quique per artem In tam tranquilla et tam clara luce locavit. hát isten volt az, Memmius, isten, Elsőként aki így föl tudta derítni az élet Értelmét, mit bölcsészeinek hív ma az ember, 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom